A tudomány eddigi állása szerint az Afrikából származó sötét bőrű ember azért fehéredett ki, mert egyoldalú, gabona alapú táplálkozása révén D-vitaminhiányban szenvedett. Csak a világos bőr teszi ugyanis lehetővé, hogy a nap UV-B sugárzása olyan mélyre hatoljon, hogy a szervezet maga is képes legyen előállítani a létfontosságú vitamint. Ezt az elméletet cáfolta most meg egy dél-afrikai kutató.
Ha nyár, akkor hőség, strandolás, hűsítő hullámok, dinnye, fagylaltok, jeges kávé és az esti partik elmaradhatatlan kelléke a jeges gyümölcsös koktél.
Új, a korábbiaknál szigorúbb nemzetközi élelmiszerellenőrzési szabályokat, kötelező vizsgálati módszereket fogadott el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes szakbizottsága.
Az egészséges táplálkozás szemléltetésére számos modell látott napvilágot, amelyek között piramis, szivárvány, tányér, házikó és görög oszlop is szerepelt. Az első amerikai táplálkozási piramis 1992-ben született. Az alapok nem változtak, azonban az elmúlt 16 évben a testmozgásra lényegesen nagyobb hangsúly helyeződött.
Egyes ételek jóval több kalóriát tartalmaznak, mint mások, de hogyan is néz ki ez a különbség a valóságban? Nézzük meg, s legközelebb lehet, hogy kétszer is meggondoljuk, melyiket együk.
Miért van szükségünk fehérjékre? Mik tartalmaznak fehérjét? Miért kell állati és növényi fehérjét fogyasztani? Hogyan táplálkozzon helyesen egy vegetáriánus?
Egy amerikai kutató kipróbálta, tudna-e azon a táplálékon élni, amit a csimpánzok esznek Afrikában. Étrendjükből szinte mindent megkóstolt.
