szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ma még távolinak tűnik az idő, amikor majd egészségügyi rutinvizsgálatnak számít vérképünk és a genetikai-profilunk összevetése, de ha mindez valóra válik, az egyben új alapját képezheti a gyógyításnak, s ezen belül a táplálkozási terápiáknak is, amellyekkel akár plusz éveket nyerhetünk.

Ma már számtalan betegség kialakulása kapcsán bizonyított a genetika szerepe, de hogy ez milyen mértékű, az alapvetően függ az egyénenként eltérő fogékonyságtól. A betegségek megjelenése szempontjából sok esetben döntő a környezeti tényezők, köztük az életmód, a táplálkozás hatása.

Genetikai sokszínűségünknek köszönhetően – még egy népcsoporton belül is – külső és belső adottságainkban mások vagyunk, így egyazon étrendre is különbözőképpen reagálhatunk. Ismert például, hogy az ételeinkkel elfogyasztott nátrium (a konyhasó egyik összetevője) a lakosság egy részénél emelheti a vérnyomást, míg másokra nincs ilyen hatással.

A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

A rosetói rejtély: "ezek az emberek az öregségbe haltak bele"

Kivételesek című, a HVG Könyvek által kiadott könyvében a népszerű szerző, Malcolm Gladwell arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa: ha meg akarjuk érteni a sikert, azt, hogy egy ember miért fut be, akkor alaposabban szemügyre kell vennünk a körülményeit – a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker története sokkal bonyolultabb és érdekesebb, mint azt első pillantásra gondolnánk. Jó példa erre Stewart Wolf doktor rosetói vizsgálata, amelynek merőben új következtetései megváltoztatták annak idején a szívroham rizikófaktorainak megítélését. Hogy mi történt Rosetóban? Az alábbi rövid részletből megtudhatják.

MTI Plázs

Lassítja az öregedést a kevesebb kalória

Kevesebb korral összefüggő betegség vár a csökkentett kalóriájú étrenden élő majmokra, és magasabb a várható élettartamuk is - állapították meg amerikai kutatók.

MTI Plázs

Mikortól számítunk öregnek?

A kortól függ, ki melyik életévet tartja az öregség kezdetének: a fiatal felnőttek a hatvanadikat, a középkorúak a hetvenediket, a 65 évesek vagy annál idősebbek pedig 74-iket - olvasható a washingtoni Pew Research Centernek a héten közzétett felmérésében.