Nem fedünk fel nagy titkot azzal, hogy a világ legidősebb emberei nem vacsoráznak mindennap a mekiben, de néha azért ők is rájárnak a csokira, és még a sört sem feltétlenül vonják meg maguktól.
Egy friss kutatás szerint a pisztácia esti fogyasztása sokkal nagyobb segítség lehet a prediabéteszesek számára, mint ha az ajánlott 15-30 gramm szénhidrátot fogyasztanák el.
A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy az evésnek rengeteg funkciója van, aminek semmi köze az éhséghez – például az érzelmek kezelése, így nem csoda, hogy sokan már a fogyókúra közben jelentkező első feszültségre is túlevéssel reagálnak. Miért fontos, hogy (újra) megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, hogyan lehet felülírni a rossz berögződéseket, és miért baj, ha evés közben a kedvenc sorozatunkat nézzük? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológussal, dietetikussal beszélgettünk.
Mikor lesz kóros az ételek iránti sóvárgás? Mi történik bennünk testileg és lelkileg, amikor az evésbe menekülünk? Miért bukik el annyi diéta vagy életmódváltás? És egyáltalán, hol van innen a kiút? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Érdemes a kalóriaszámlálás helyett modernebb megközelítést alkalmazni az egészséges étkezést és az ideális testsúlyt szem előtt tartó étkezések terén – véli a modern táplálkozástudomány. Bemutatjuk, hogy a legfrissebb eredmények szerint mire kell odafigyelni, hogy az ember a fogyókúrás szerek nélkül is elérje ugyanazt a hatást, mint amit a hírekbe mostanában gyakran bekerülő fogyasztóinjekciók és -gyógyszerek nyújtanak.
A fogyással kapcsolatban sokak fejében él az a kép, hogy csak éhezéssel, „csodaszerekkel” és maratoni hosszúságú edzésekkel érhető el. Íme egy példa arra, hogy lehet másként is.
Néha úgy tűnik, Schwab Richárd vallási vezető, akit ezrek követnek, vállalva a szigorú életmódtanácsokat. A belgyógyász-gasztroenterológus saját bevallása szerint a legtöbb bírálatot az alkoholtilalom miatt kapja. Életmódváltó programja, amelyet közösségével országszerte hirdetnek, a nyitott, szabálykövető és érzelmileg stabil emberek között nagyon sikeres. Bár ők nincsenek túl sokan Magyarországon, Schwab társadalmi hatást akar kiváltani, és azt mondja, ha valaki tartja a szabályokat, „tálcán jön” a jó életminőség. HVG-Portré.
A diétázók általában igazi mumusnak tartják a kenyeret, pedig nem feltétlenül kell lemondani róla, ha mértékkel fogyasztjuk, és persze az sem mindegy, melyiket választjuk. A kézműves pékségekben kicsit mélyebben a zsebünkbe nyúlva könnyebb jó minőséghez jutni, de mit találhatunk a nagyobb diszkontláncok polcain? Trenka Andrea Petra dietetikus a HVG-nek elmondta, mit keressünk, ha egészséges kenyeret szeretnénk hazavinni, és mi az, amit érdemes elkerülni.
A táplálkozási szakértő több, fehérjével kapcsolatos mítoszról is lerántotta a leplet.
Az amerikai Harvard Egyetem nagyszabású kutatásában három évtizeden keresztül figyelték meg több mint százezer ember táplálkozási szokásait, hogy kiderítsék, melyik étrenddel őrizhetjük meg legjobban az egészségünket. Kiderült, hogy még a mediterrán diétánál is van jobb.
A kisgyermekeket, tinédzsereket, fiatal felnőtteket, várandós nőket, középkorúakat és az időseket egyaránt érinthetik az aranyér tünetei. A háttérben meghúzódó okok azonban különbözőek lehetnek.
Amerikai kutatók szerint a tüdő bizonyos daganattípusa attól is kialakulhat, ha valaki túl sok zsírt és szénhidrátot fogyaszt.
A Kingston Egyetem kutatója, Dipa Kamdar egy alapos cikkben szedte össze, melyek azok a leggyakoribb dolgok, amelyek károsíthatják a vesék egészségét. Ebből az is kiderül: némi odafigyelés is elég, hogy egészségesebben éljen az ember.
Vannak olyanok ételek és italok, amik segíthetnek abban, hogy jól aludjuk éjszaka, és akadnak olyanok is, amik kifejezetten hátráltatnak ebben.
Elég-e egyszer enni naponta? Tényleg olyan fontos a reggeli? És van-e ideális időpontja az étkezéseknek?
Egyes praktikák nemcsak hatástalanok, de súlyos következményei lehetnek az egészségünkre a dietetikusok szerint.
Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember.
A 40 napos böjtnek több évszázados hagyománya van, és nem csak a lelki, hanem a testi megtisztulásban is segít. Táplálkozástudományi szakembert kérdeztünk arról, miért érdemes böjtölni, akkor is, ha nem vagyunk vallásosak.
Reggelizni vagy nem reggelizni? Az egyik tábor szerint a nap legfontosabb étkezéséről van szó, amit a szervezetünkkel szembeni vétek kihagyni, a másik oldalon viszont legalább ilyen hangosan érvelnek azok, akik szerint az étkezések számának csökkentésével kevesebbet eszünk, így jobban kordában tudjuk tartani a bevitt kalóriákat és a testsúlyunkat.
