A terroristák köztünk vannak
A felmérés szerint leginkább a jobbikos városlakók ilyen agresszívak, de ez mindegy is: bármelyikünk lehet még jobbikos városlakó.
#társadalom
Kultúrafüggő kreativitás?
A kreativitás kulturális meghatározóit tajvani és kanadai egyetemistákon vizsgálták.
A bevándorlók képzettebbek, szorgalmasabbak – miért ódzkodunk tőlük?
Megint jönnek, kopogtatnak, egymillióig meg sem állnak a menekültek – legalábbis ezt jövendöli az idei évre az OECD Európa egészére. Magyarország sajátos sziget: bár a világ egyik legnyitottabb gazdasága, foglalkoztatási és migrációs szempontból teljességgel zárt, olyannyira, hogy a ki- és bevándorlás a legutóbbi időkig szinte kivételes jelenség volt. Azokban az országokban lenne legnagyobb szükség a bevándorlókra, amelyek fejletlenek – ezzel szemben épp a gazdagabb országok lakossága elfogadóbb, befogadóbb a bevándorlókkal szemben.
Még többen maradnak az út szélén: tetézve födik el a bajt
A gazdasági növekedés gátjává vált a szegénység terjedése, mélyülése. A rendszeres segélyek tervezett megszüntetése tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Pedig már most is ott tartunk, hogy a lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 22 százalék.
Ha 800 éve gazdag volt a családja, akkor valószínű, hogy most is az
Legalábbis Angliában. Egy brit kutatás szerint ugyanis egy család társadalomban elfoglalt státusza akár 800 évszázadon keresztül is megmaradhat.
Hiába vége a tilalomnak, Kínában a kutya sem akar második gyereket
Ezt mondja legalábbis a kínai kormány családtervezési bizottsága. Ma már mintegy 11 millió pár jogosult második gyermek vállalására. Közülük ugyanakkor az elmúlt egy évben 700 ezren, vagyis alig 6 százaléknyian nyújtották be kérelmüket.
Mindenki kapjon nyugdíjat, az is, aki egy évet sem dolgozott
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
Putyinék átlépték a Rubicont, nincs visszaút?
Olyan szintre erősödött az orosz kormány katonai költekezése, ezzel párhuzamosan pedig a lakosság nacionalista érzelmeinek felszítása, hogy az elemzők egy része szerint már nincs visszaút. Az oroszok háborús pályára álltak.
Kétmilliárdan lesznek, és rengeteg pénzük van
A nyugdíjasok választásokat döntenek el, kegyeikért nemcsak a politikusok versenyeznek, hanem a fejlett országokban komplett iparágak települnek az egyre gyarapodó nyugdíjas társadalmak igényeinek kiszolgálására. Arcpúderre és rulettre többet költenek az időskorúak, mint a fiatalok. De vehetnek olyan cipőt, amelynek a talpába helymeghatározót építettek be, a padló riasztja az orvost, ha valami szokatlan mozgást érzékel, és a gombokkal sem kell bíbelődniük a ruhán. A 2020-ra akár 2 milliárd főre is hízó csoportot szinte minden szektor kinézte magának, ráadásul az új technológiák is hamar beszivárognak a nyugdíjasok igényeire szabottan. De az átverős termékbemutatóknak is főként ők esnek áldozatul.
Bárhonnan is nézzük, itt nagy szegénység van
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
Ránk szakad az egész nyugdíjrendszer
Később lehet majd nyugdíjba menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.
Nincs az az olaj, ami fedezni tudná az esztelen pénzszórást
Az olajban gazdag arab országokról nem az jut elsőre eszünkbe, hogy kifogyhatnak a pénzből. Pedig ha folytatják a nyakló nélküli állami költekezést, és továbbra is szinte ingyen adják az energiát állampolgáraiknak, úgy pár éven belül már komoly gondok lehetnek. Az éltető kőolaj sem fogja tudni megakadályozni ugyanis azt, hogy rendkívül mély reformokat hajtsanak végre. És egyáltalán nem biztos, hogy ez a lakosságnak is tetszeni fog.
Pánikoljunk a nyugdíjak miatt?
Ha belegondolunk, hogy milyen ütemben öregszenek el a társadalmak, akkor könnyen megijedhetünk a fenntarthatatlan nyugdíjak miatt, számos tényező akad ugyanakkor, ami javít a helyzeten. Aggódjunk vagy felesleges pánikolni?
Csúnya világ várhat a szinglikre
Ha gazdag vagy, akkor meg fogsz házasodni, és még gazdagabb leszel. Ha szegény vagy, akkor szingli és szegény maradsz. Legalábbis az Egyesült Államokban ez a jellemző.
Így válhatunk szegényből gazdaggá
Ha szegénynek születünk, akkor szeretnénk felemelkedni és a gazdagok közé tartozni. Mitől függnek az esélyeink?
A kor, amikor még alig volt háború
A primitív emberi társadalmakban még alig létezett háború: a kutatók új elmélete szerint a legtöbb halállal végződő erőszakos eset a közösségen belüli egyének konfliktusaiból, nem pedig egy másik csoporttal szembeni egységes erőszakos fellépésből fakadt.
Dagadtak vagyunk, ez nem kérdés
Az elhízás a nyugati társadalmakban "járványszerűvé" vált az utóbbi években, ám a legnagyobb arányban túlsúlyos felnőttek mégis inkább a kontinens keleti felén, Közép-Európában találhatóak meg. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet szerint a csehek a legtúlsúlyosabbak az öreg kontinensen, a magyarok a hatodik helyen állnak.
120 hajléktalannak segítenek talpraállni Budapesten
Hajléktalanok társadalmi visszailleszkedését segítő program indult 123 millió forintból Budapesten.
A GDP helyett új mérőszámot találtak ki Németországban
Egy berlini bizottsági jelentés szerint a GDP önmagában nem nyújt kellően árnyalt képet a lakosság helyzetéről, ezért az anyagi szempontok mellett társadalmi és ökológiai szempontokat is be kell vonni a vizsgálatba. GDP, államadósság, jövedelemeloszlás, foglalkoztatás, várható élettartam, diplomások aránya - ezeket mind vizsgálnák. Az őshonos madárfajok számának alakulása is számít az új módszer szerint.
Komoly társadalmi konfliktusok elé néz Kína
Az elmúlt évek társadalmi konfliktusainak legfőbb kiváltó okai között a házrombolások, a környezetszennyezés és a munka világát érintő, jellemzően a munkáltatók és a munkavállalók közötti viták szerepeltek - összegzi egy társadalomtudományi kiadvány.