Pánikvásárlás, az egészségügyi dolgozók ellátása és taps este nyolckor. Milyen hagyományai vannak itthon a közösségi segítségnyújtásnak és miért erősebb az összetartás, mint gondoljuk? Gagyi Ágnes katasztrófaszociológus azt mondja, ha a járvány legyőzése nem hoz morális váltást, akkor nem fogunk tudni védekezni egy súlyosabb katasztrófa ellen. Interjú.
A kockázatok között szerepel egyebek mellett az alkoholfogyasztás növekedése és az öngyilkosságok számának emelkedése.
A járvánnyal terjedő gazdasági válság mindenkit érint, de jól látható, kikre kéne kiemelten figyelnie az államnak – vallja Szalai Júlia szociológus, az MTA doktora. Csak remélni tudja, hogy hajtűkanyart vesz a kormány eddigi szociálpolitikája. Interjú.
Fizikailag nem fáj, nem betegség, mégis nehéz kibírni. A magányról van szó, amely riasztó tendenciát mutatva egyre több korosztályt érint. Még akkor is, amikor a technikai fejlődés talán legnagyobb forradalmát éljük épp át, s aminek köszönhetően a világ különböző pontjain élő emberek is kapcsolatba léphetnének.
Erőszak az iskolában. Egy kezeletlenül hagyott problémahalmaz okai és következményei. Vélemény.
Az új Nemzeti alaptantervvel határozott ideológiát és központilag meghatározott nemzeti önképet akar közvetíteni a kormány – állítja az akadémiai kutató. Valuch Tibor szerint ha egy ország vezetése tudatosan kifordítja a szavak jelentését és megkerüli a törvényeket, azzal abnormális mintát nyújt az egész társadalomnak.
A kibeszélés megszabadít a traumától, de nem a társadalom kollektív emlékezetének hiányából fakadó traumától. A társadalom többségi közössége pedig nem beszélte ki betegsége okát. És ezért nem kaphat feloldást. Sem gyógyulást.
A múltat ugyanolyan nehéz megérteni, mint a jövőt megmondani. A HVG jóslata: a következő évtized a 100 évvel ezelőtti régi történeteket fogalmazza újra, de minden gyorsabb, veszélyesebb és még inkább felhasználóbarát lesz. Sorozatunk második része, az első a cikk alatt található.
A romák szegénységéről tartott előadást Vecsei Miklós romaügyi kormánybiztos és Székely János szombathelyi püspök. A társadalom felelősségéről, lehetőségeiről is szó esett a kormányzati retorikával szembemenő esten.
A francia államfő szerint komolyan kell venni az emberek félelmét a technikai változásoktól és a munkahelyek csökkenésétől.
Lehet, hogy már eddig is sokan sejtették, amit most a tudományos felmérések is igazolnak: az egyedüálló, gyermektelen nők alkotják a társadalmon belüli legboldogabb alcsoportot – írta a The Guardian Paul Dolant, a Londoni Gazdasági Egyetem viselkedéstudományi professzorát idézve.
Ez a társadalom gigantikus erkölcsi hulla. De az emberek, akikből áll, még föltámadhatnak, és új életet kezdhetnek.
1990-ben még három évet bírtak ki együtt a házas felek, mielőtt elváltak, napjainkra már hatot, olvasható a HVG legfrissebb számának válási adatokat boncolgató cikkében.
Néhány hónap leforgása alatt mintegy 7,5 milló fővel bővült azok köre, akik sem vonatra, sem repülőgépre nem válthatnak jegyet Kínában. És a megfigyelő rendszer még nem is pörög 100 százalékon.
A jelenleg folyó technológia robbanás leginkább a közepes jövedelmű államokban, így Magyarországon veszélyezteti a foglalkoztatást. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, elsősorban az oktatási rendszert kellene átalakítani.
Van, aki nehezen emészti meg: a keleti bővítéssel nemcsak országok és piacok csatlakoztak az EU-hoz, hanem emberek – méghozzá egyenlő jogokkal. Ez a hozzáállás szüli az olyan visszataszító ötleteket, mint a migráns dolgozók otthon hagyott gyermekei után járó családi pótlék indexálása.
A kínai kormány 2020-ban élesítené hivatalosan a rendszerét, amivel képesek lennének mindent és mindenkit megfigyelni. A tesztek már így is brutális eredményt hoztak.
Legtöbbször negatív asszociációk kapcsolódnak a státusszimbólumokhoz, mégis fontos szerepet töltenek be az önértékelés, a társas összehasonlítás, az önmeghatározás szempontjából. Igen nagy pszichológiai haszonnal járnak ugyanis.
Mert nem nőies - mondják a főnökök, akiket régi előítéletek vezérelnek a távol-keleti szigetországban. Ahol most metoo-kampány bontakozik ki.
A társadalmi és politikai vitákban a felek hajlamosak akár a tények felett is átsiklani, nehéz meggyőzni valakit a tévedéséről – ezeknek a folyamatoknak a hátterét fejtegetik a szociálpszichológusok.
