Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Egy boldog világban mindenkinek van esélye a felemelkedésre, arra hogy jó iskolákba járjon, jól fizető állása legyen, arra hogy lakást és kocsit vegyen, és családot alapítson. Még annak is, akinek a sors úgy hozza, hogy szegény családból kell indulnia. Akinek gazdagok a szülei, annak könnyű – szokták mondani –, na de mi kell ahhoz, hogy a szegény családból induló gyermekek is jó eséllyel fel tudják küzdeni magukat a jómódba? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Ha egy társadalomban nagyok a jövedelmi különbségek, másként fogalmazva, ha alacsony a szociális mobilitás, tehát a szegénynek születőnek kevés esélye van arra, hogy kitörjön a szegénységből, az nem jó. De vajon mitől függ egy társadalom szociális mobilitása, vagyis mely társadalmak azok, ahol a szegénynek születőknek is jók az esélyeik a felemelkedésre? Ben Olinsky és Sasha Post, a Center for American Progress kutatói ezekre a kérdésekre keresték a választ – a kutatások során amerikai adatsorokra támaszkodtak –, és azt találták, hogy a megoldás a középosztály mérete. Vagyis minél szélesebb a középosztály egy társadalomban, annál nagyobb valószínűséggel fog egy szegénynek születő gyermek kitörni a szegénységből. Annál könnyebb tehát a szegénységből a gazdagság felé vezető út, minél szélesebb a középosztály, vagyis minél kisebbek a különbségek a társadalmon belül a jövedelmi helyzetek tekintetében.
Az USA-ra a mai napig is sokan úgy gondolnak, mint a lehetőségek hazájára, ahol tehetséggel és kemény munkával bárki elérheti a célját, függetlenül attól, hogy honnan indult. Ben Olinsky és Sasha Post ugyanakkor rámutatnak, hogy a valóság igen távol áll ettől az elképzelt világtól, melynek eléréséhez arra lenne szükség, hogy az Egyesült Államok gazdaságpolitikusai minden eszközzel erősítsék a középosztályt, és igyekezzenek csökkenteni a társadalmon belüli jövedelmi különbségeket. Ha tehát az USA svéd vagy norvég jövedelmi viszonyokat szeretne, akkor első körben a gazdagok adóit emelni, a szegények adóit csökkenteni kell, ami így leírva igencsak egyszerűnek hangzik, félő ugyanakkor, hogy papíron és a közgazdászok íróasztalán remekül működik, a törekvés azonban hamar elbukna a negatívan érintett gazdasági érdekcsoportok aknamunkáján.
