A fejlett világban az emberek a szükségleteiknél többet vásárolnak. Miért viselkednek így, és milyen következményei vannak a túlfogyasztásnak? – erről szól a Netflix dokumentumfilmje, amelyben jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia.
A bennünk élő Homo erectus hajt bele minket abba, hogy szükségleteinken felül együnk és vegyünk, mondja Forgács Attila pszichológus, akivel a fogyasztói társadalom és a túlfogyasztás pszichológiai hátterét keresve jutunk el oda, ahol a fenntarthatóság és a pszichológia összeér. Nem véletlenül most hoztuk ezt a témát, hiszen az évnek ebben a szakaszában a szokásoshoz képest is többet fogyasztunk a kelleténél. Merüljetek velünk a karácsonyi vásárok szubkortikális mélyére!
Idén július 28-án jött el a globális túlfogyasztás napja, egy nappal korábban, mint tavaly, és 148 nappal korábban, mint 1970-ben. Fogyasztásunk visszafogása most az energiavészhelyzet, a rezsiemelés és az infláció miatt is fontosabbá vált.
Hol készülnek a fogyasztói társadalom többnyire olcsó, pillanatnyi örömöt okozó tárgyai, amelyek aztán hihetetlen mennyiségben öntik el a globális piacot? Kik azok az emberek, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a „kínai gazdasági csoda”? És miért hajlandóak halálra dolgozni magukat, amikor a világ nyugati felén már a munkaidő-csökkentés és a munka-magánélet egyensúly megteremtése a menő? Végül pedig mit árul el rólunk mindaz, ami Kínában történik? Ezért kell látni az Erőltetett menet című filmet.
A rendes hőszigeteléssel télen és nyáron is energia takarítható meg a szakértők szerint.
Sokkal többet vásároltak, mint amennyit fel tudnak használni.
Még mindig hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk.
A szervezet szerint az új javaslat lehetővé tenné, hogy túlhasználják vagy elpazarolják a vízkészletet a gazdák.
Nagyszabású kampányt indított több cég, hogy csak apró lépésekkel, de kezdjünk el fenntarthatóbban élni. Reményeik szerint ha egymilliárd ember csak egy kicsit változtat, akár 20 százalékkal is lehetne csökkenteni a globális kibocsátást.
A koronavírus-járvány kevés pozitív hatásainak egyike, hogy az emberiség nem élte fel olyan hamar a bolygó éves erőforrásait.
Li Edelkoort szerint a koronavírus elhozza a túltermelés és a túlfogyasztás végét és a járvány után teljesen átformálódhat a társadalom és ahogy a cégek működnek.
Idén kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – közölte a WWF. A természetvédelmi szervezet szerint hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk.
Elkészült a diéta, amely szerint étkeznünk kellene a saját jövőnk érdekében. Kutatók kiszámolták, hogy milyen diétát kellene betartanunk ahhoz, hogy ne csak egészségesek legyünk, de a Földnek se ártsunk, és közben tízmilliárd embernek is jusson elég élelmiszer.
Idén a korábban tapasztaltakhoz képest is hamarabb használta el az emberiség mindazt, amelyet bolygónk egy év alatt képes újratermelni. Van nagyobb gond is: a szakemberek szerint úgy élünk, hogy a szükséges erőforrások biztosításához csaknem még egy Föld kellene.
A vásárlás mai ünnepére, a november 24-i Black Friday-re esik a Ne vásárolj semmit! nap is.
A WWF Magyarország szerint szerdától már a jövőnket használjuk el.
És nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz.
Idén minden eddiginél korábban érkezünk el a túlfogyasztás napjához.
A szokásos fogyasztás öt-tízszeresét mérték a vízórák az elmúlt időszakban a Németvölgy mintegy 70 háztartásában. Több jel is arra mutat, hogy a vízórákat a környékbeli víznyomás-ingadozások "pörgették meg", amit alighanem a közeli építkezések idézhettek elő.
Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.
