Vérig sértette az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó Amazon óriáscég az angliai Tilburyben dolgozó, túlhajszolt dolgozókat. Hét pennys (25 forintos) cukorkákkal próbálja a menedzsment jobb teljesítményre ösztönözni őket, igaz, az édesség délelőtt és délután is jár.
A gyakornokok azt állítják, kényszerítették őket, és az érettségijük volt a tét.
Egy neves vállalati tanácsadó szerint egyre kevesebbeket zavar, hogy egybeolvad a munka és a magánélet.
Az osztrák belügyminisztérium szerint a rendőrség létszáma az eddigi legmagasabb, majdnem harmincezres, de így is több ezer fő hiányzik az államból. Bécsben túlóráznak a legtöbbet a rendőrök.
Nem először fordul elő, hogy Japánban valaki gyakorlatilag halálra dolgozza magát. A 37 éves szakorvosjelölt a kórház állítása szerint a túlórák nagy részét arra fordította, hogy képezze magát.
A magyar munkavállalók annak ellenére boldognak vallják magukat, hogy évente átlagosan kilenc munkahét túlórát nyomnak le. Mindenesetre érdekes.
Mama, miért olyan nehéz minden? – írta búcsúlevelében a 24 éves japán lány, majd kivetette magát az ablakon. Havonta több mint száz túlórája volt.
A Transparent California nevű, a közkiadásokra ügyelő civil szervezet felelőtlennek nevezi a San Francisco-i közlekedési vállalatnál (BART) kialakított bérezési gyakorlatot, de ettől a tény még tény marad.
Az utóbbi időben rohamosan nőtt az ismert bourbon whisky, a Jim Beam forgalma. A két nagy, Kentucky államban, Clermont-ban és Bostonban lévő desztillációs üzemben egyre többet kell dolgozni.
A japán a legszorgalmasabb és a legodaadóbb munkaerő a világon, legalábbis ez a közvélekedés. Most azonban kijött Tokióban egy hivatalos dokumentum, amely kifejezetten riasztónak találja a túlzott munkahelyi hajtást.
Legalábbis a munkahelyi Facebookként elhíresült Slack alapító ügyvezetője nem hisz benne: náluk egy lelket sem találni az irodában fél hat után, a cég mégis szárnyal.
A mexikói telekommunikációs milliárdos, Carlos Slim szerint bőven elég lenne három napot dolgozni egy héten. Hogy ezt miért tartja jó megoldásnak, és miként tatja megvalósíthatónak arról a Bloombergnek számolt be részletesen.
Különösen a gyártásban dolgozók és a vezetők hajszolják túl magukat – derült ki a Randstad felméréséből. A válaszadók fele extra pénzért még több túlórát vállalna, és mindössze 5 százalékuk mondana le a pénzről a több szabadidő kedvéért.
Az ATV azt állította a rendőrség tájékoztatása alapján, hogy több ezer rendőrt is érinthet a túlórapénzek elszámolása. A rendőrök által a déli határ őrzése során teljesített túlórákat tömegesen számolták el rosszul, többen nagyobb összeget kaphattak.
Az NHK japán tévétársaság csak most hozta nyilvánosságra a hivatalos munkaügyi vizsgálat eredményét, amely megerősítette, hogy a munkahelyi túlterheltség miatt kialakult szívpanaszok okozták Miva Szado újságíró halálát.
Míg 2011-ben fejenként átlagosan 65 óra túlszolgálatot teljesítettek, ez a szám az idei év első felére 120 órára ugrott. Csak 2017-ben 11 és fél milliárd forintot fizettek ki a rendőrök túlóráira.
Közel 14 milliárd forintot kellett kifizetni a Honvédségnél a túlszolgálatok miatt egyetlen év alatt.
Egy átlagos dán mindössze 33 órát dolgozik egy héten, ötkor pedig a legtöbb irodában már lekapcsolták a lámpákat. Ez a rugalmatlan, ámde családbarát munkakultúra mégsem veti vissza az ország versenyképességét. Sőt, épp hogy csak lemaradnak a top 10-es listáról, a magánélet és munka egyensúlyát értékelő rangsort pedig vezetik.
Aki sokat dolgozik, sokat is hibázik – és ez nem a lusták bibliájának első törvénye, hanem a kegyetlen statisztika. Azon országokban ugyanis alapvetően magasabb a termelékenység, ahol szigorúan korlátozzák a munkaidőt, és a dolgozó kezéből tényleg kiesik a toll délután ötkor. Magyarország nem ilyen ország.
50 százalékos túlórapótlék helyett rugalmasan felhasználható 67 százalékos szabadidő pótlék? Egy ilyen javaslattal álltak most elő Ausztriában, de az ötlet Magyarországon sem ismeretlen.
