Heti négy napot kell csak dolgozni egy új-zélandi cégnél
Kísérleti jelleggel bevezették a rövidített munkaidőt, a fizetést viszont továbbra is öt napért kapják a dolgozók.
Kísérleti jelleggel bevezették a rövidített munkaidőt, a fizetést viszont továbbra is öt napért kapják a dolgozók.
Vérig sértette az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó Amazon óriáscég az angliai Tilburyben dolgozó, túlhajszolt dolgozókat. Hét pennys (25 forintos) cukorkákkal próbálja a menedzsment jobb teljesítményre ösztönözni őket, igaz, az édesség délelőtt és délután is jár.
A gyakornokok azt állítják, kényszerítették őket, és az érettségijük volt a tét.
Egy neves vállalati tanácsadó szerint egyre kevesebbeket zavar, hogy egybeolvad a munka és a magánélet.
Az NHK japán tévétársaság csak most hozta nyilvánosságra a hivatalos munkaügyi vizsgálat eredményét, amely megerősítette, hogy a munkahelyi túlterheltség miatt kialakult szívpanaszok okozták Miva Szado újságíró halálát.
Az osztrák belügyminisztérium szerint a rendőrség létszáma az eddigi legmagasabb, majdnem harmincezres, de így is több ezer fő hiányzik az államból. Bécsben túlóráznak a legtöbbet a rendőrök.
Míg 2011-ben fejenként átlagosan 65 óra túlszolgálatot teljesítettek, ez a szám az idei év első felére 120 órára ugrott. Csak 2017-ben 11 és fél milliárd forintot fizettek ki a rendőrök túlóráira.
Közel 14 milliárd forintot kellett kifizetni a Honvédségnél a túlszolgálatok miatt egyetlen év alatt.
Nem először fordul elő, hogy Japánban valaki gyakorlatilag halálra dolgozza magát. A 37 éves szakorvosjelölt a kórház állítása szerint a túlórák nagy részét arra fordította, hogy képezze magát.
A magyar munkavállalók annak ellenére boldognak vallják magukat, hogy évente átlagosan kilenc munkahét túlórát nyomnak le. Mindenesetre érdekes.
Mama, miért olyan nehéz minden? – írta búcsúlevelében a 24 éves japán lány, majd kivetette magát az ablakon. Havonta több mint száz túlórája volt.
Egy átlagos dán mindössze 33 órát dolgozik egy héten, ötkor pedig a legtöbb irodában már lekapcsolták a lámpákat. Ez a rugalmatlan, ámde családbarát munkakultúra mégsem veti vissza az ország versenyképességét. Sőt, épp hogy csak lemaradnak a top 10-es listáról, a magánélet és munka egyensúlyát értékelő rangsort pedig vezetik.
A Transparent California nevű, a közkiadásokra ügyelő civil szervezet felelőtlennek nevezi a San Francisco-i közlekedési vállalatnál (BART) kialakított bérezési gyakorlatot, de ettől a tény még tény marad.
Az utóbbi időben rohamosan nőtt az ismert bourbon whisky, a Jim Beam forgalma. A két nagy, Kentucky államban, Clermont-ban és Bostonban lévő desztillációs üzemben egyre többet kell dolgozni.
A japán a legszorgalmasabb és a legodaadóbb munkaerő a világon, legalábbis ez a közvélekedés. Most azonban kijött Tokióban egy hivatalos dokumentum, amely kifejezetten riasztónak találja a túlzott munkahelyi hajtást.
Legalábbis a munkahelyi Facebookként elhíresült Slack alapító ügyvezetője nem hisz benne: náluk egy lelket sem találni az irodában fél hat után, a cég mégis szárnyal.
A mexikói telekommunikációs milliárdos, Carlos Slim szerint bőven elég lenne három napot dolgozni egy héten. Hogy ezt miért tartja jó megoldásnak, és miként tatja megvalósíthatónak arról a Bloombergnek számolt be részletesen.
Aki sokat dolgozik, sokat is hibázik – és ez nem a lusták bibliájának első törvénye, hanem a kegyetlen statisztika. Azon országokban ugyanis alapvetően magasabb a termelékenység, ahol szigorúan korlátozzák a munkaidőt, és a dolgozó kezéből tényleg kiesik a toll délután ötkor. Magyarország nem ilyen ország.
50 százalékos túlórapótlék helyett rugalmasan felhasználható 67 százalékos szabadidő pótlék? Egy ilyen javaslattal álltak most elő Ausztriában, de az ötlet Magyarországon sem ismeretlen.
Különösen a gyártásban dolgozók és a vezetők hajszolják túl magukat – derült ki a Randstad felméréséből. A válaszadók fele extra pénzért még több túlórát vállalna, és mindössze 5 százalékuk mondana le a pénzről a több szabadidő kedvéért.