Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Shinzo Abe vezette kormány Fehér Könyvben összegezte, milyen súlyos egészségügyi és ebből adódóan gazdasági kárt okoz mindez. Minden ötödik japánt fenyegeti a veszély, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegsége lesz a túlzott munkahelyi stressz és hajtás miatt. A felmérések szerint a japán cégek 23 százalékánál a dolgozók legalább 80 túlórát teljesítenek havonta. Márpedig ez a nyolcvan túlóra a kritikus határ, e fölött vészesen nő a súlyos betegség valószínűsége. De folyamatosan emelkedik a depressziósok és az öngyilkosságok száma is, ez is összefügg a túlmunkával.
A japánok 22 százaléka heti 49 órát dolgozik. Az USA-ban csak az alkalmazottak 16, Nagy-Britanniában 12, Franciaországban pedig csupán 10 százaléka tölt ennyi időt a munkahelyen. És még valami kiderült: a szolgáltatási szektorban a munka termelékenysége jóval alacsonyabb, mint Amerikában vagy a fejlett nyugat-európai országokban. A kormány már eddig is próbált tenni valamit. Például adó- és egyéb pénzügyi kedvezményeket nyújt azon cégeknek, ahol a dolgozók igénybe veszik évi szabadságukat. Mert az bizony a szabi sokszor bent marad. Sőt, már törvényjavaslat is készült, hogy legalább az évi szabadság felét, tehát egy hetet, minden japán dolgozónak ki kell vennie.
