A tőzsdéket hétfőn jelentős részvényeladási hullám rázta meg, ami megálljt parancsolt a kisebb-nagyobb kitérőkkel az év eleje óta tartó bikapiacnak. A trend megdöntéséért a felelősök elsősorban a japán jen és a dollár között könnyelműen kereskedő tőkealapok lehettek.
További nagy kilengésekre lehet számítani egyes szakértők szerint.
Unalmas, szabályozott tőzsdék helyett a transzparencia és az anonimitás elegye: ezt kínálják a befektetőknek a decentralizált tőzsdék, ahol a kereskedés komoly kockázatokkal járhat.
Elon Musk vagyona több mint 21 milliárd dollárral csökkent, de nem csak ő járt rosszul.
Hogyan küzdötte fel magát az orosz bevándorlók fiaként apja detroiti kocsmájának alagsorában működő sztriptízbár üzemeltetője, a nemrég elhunyt Ivan Boesky a 80-as évekre odáig, hogy minden idők legnagyobb bennfentes kereskedési botrányában ítéljék el. Nagy csalások című sorozatunk harmadik cikke.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke, Jerome H. Powell bár óvatosan fogalmazott a kamatvágásról és az amerikai gazdaság helyzetéről, a tőzsdén így is újongva fogadták a híreket.
Az állampapírokra ráunt kalandvágyók örömére a jelenlegi árupiaci szuperciklus rengeteg befektetési lehetőséget hozott, ám nem könnyű eldönteni, mihez és mikor nyúljon az ember.
A BCI Pharma biotechnológiai vállalat számos nőgyógyászati indikációban eredeti kutatást végez, és rendkívül értékes preklinikai jelölt molekulákat fedezett fel.
A német cég vizsgálódik.
58 millió helyett 444 milliárd dollárnyi részvényt adtak volna el, a hiba még a tőzsdeindexet is megborította. Aztán szerencsére sikerült nagyjából időben közbelépni, még ha nem is elég gyorsan.
Hogyan működnek a tőzsdei befektetések? Milyen pénzügyi tudás kell hozzá? Mekkorát szabad kockáztatni? Minden kérdést tisztáztunk pénzügyi podcastunkban.
A mémrészvény-jelenség 2024-ben is működik, de már nem úgy és nem annyira, mint 2021-ben. A kisbefektetők okosabbak lettek, nincs már annyi fölös pénz a rendszerben, magasabb a hozamkörnyezet, a nagybefektetők alkalmazkodtak. A shortolók viszont megint nagy érvágást szenvedtek el.
Több mint 8 százalékos pluszban állt a nikkel és az alumínium jegyzése a londoni fémtőzsde (LME) hétfői korai kereskedésében, miután az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok betiltotta az orosz alumínium, nikkel és a réz importját. Ezt innentől csak kivételes esetben, külön engedéllyel lehet behozni.
Nagyot buktak azok a New York-i tőzsdén, akik a Trump Media részvényeit vásárolták, mert kiderült, hogy a cég tavaly majdnem csődbe jutott. A legtöbbet maga Donald Trump vesztette, nem is annyira pénzben, mint presztízsben, hiszen a részvények ára azért szaladt fel, mert sokan bíztak abban: novemberben ő lesz az Egyesült Államok elnöke.
A mesterséges intelligencia löki egyre feljebb a tőzsdeindexet az Egyesült Államokban, ahol mind nagyobb a kétség a jövőt illetően, mert Donald Trump tör előre, és senki sem tudja, hogy tőle mire számíthat, ha visszatér a Fehér Házba.
Igazán szép születésnapi ajándékot kapott a tegnap húszévessé vált Meta: még a tőzsde történetében is egyedülálló piaci kapitalizációjú ugrását, amelynek eredményeként a cég részvényeinek értéke 20 százalékkal növekedett. Mindeközben aggódó hangok is napvilágot láttak a Metától: az alapító-vezérigazgató életéért aggódnak.
Úgy vélik, mostanság múlóban az elektromos autók iránti lelkesedés.
387 és 389 között ingadozott az euróárfolyam, a BÉT ezer pontos esésben hétfő délelőtt.
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
