Egy ideig úgy tűnt, megint 2021 eleje van: az amerikai videójáték-kereskedő GameStop részvényeinek árfolyama meredeken emelkedett, köszönhetően a felfokozott kisbefektetői érdeklődésnek. Amit – ahogy három éve – nagyrészt a Roaring Kitty (magyarul Üvöltő Cicus) felhasználónéven futó Keith Gill indított be. Az árfolyam-emelkedés brutális volt, a 16-18 dolláros szintről a papír majdnem 65 dollárig ralizott.

Egyelőre úgy tűnik, a lendület hamar elfogyott, szóval azért még sincs egészen 2021. Öröm az ürömben, hogy az árfolyam összeroppanása sem volt olyan drámai, mint annak idején.

Még mindig működik a mémbefektetés

Az újabb mémrészvény-őrület azért köthető egyértelműen Gillhez, mert három évig nem volt aktív a közösségi médiában, a GameStop – és néhány másik részvény, például az AMC mozihálózaté – árfolyama pedig az után kezdett ralizni, hogy újra felbukkant. A posztjai nem voltak egyértelműen értelmezhetőek, mindenesetre megint beindították a kisbefektetői fórumokat és felkeltették az érdeklődést a mémrészvények iránt.

A mostani helyzet sokban hasonlít a 2021-eshez, sok körülmény azonban nagyban különbözik – ezek alapján kijelenthető, hogy a mémbefektetés mint jelenség továbbra is létezik, és az alapfolyamatokat tekintve ugyanúgy működik, mint korábban. Az is kijelenthető, hogy immár nem kell akkora viharokra számítani, mint 2021-ben.

Ami az alapfolyamatot illeti, a kisbefektetők közösségi médiás koordinációja működik, ha ilyen-olyan okból elég sokan harapnak rá egy részvényre vagy más befektetési eszközre (mondjuk kriptovalutára), akkor a vásárlásaikkal nagyon gyorsan fel tudják tornászni az árfolyamot.

A túlshortolt eszközökkel lehet nagyot gurítani

A kisbefektetői koordináció különösen hatékony, ha az adott papírral szemben jelentős shortpozíciók vannak – a GameStoppal ez volt a helyzet most és három éve is. A shortoló befektetők az árfolyam esésére játszanak: kölcsönügylet keretében jutnak hozzá az adott részvényhez, azonnal eladják arra számítva, hogy az árfolyam csökken, és később olcsóbban tudják visszavásárolni. Végül a kölcsönügylet lezárása után nyereségük marad.

A GameStop Corp. videojátékok, fogyasztói elektronikai cikkek és játéktermékek kiskereskedőjének képe és logója egy helyi edmontoni bevásárlóközpontban

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A shortolás rendkívül kockázatos befektetői magatartás, a részvények árfolyamának ugyanis nincs felső korlátja, így, ha a shortoló számítása nem jön be, és az árfolyam nem csökken, hanem nő, a veszteség elvi szinten bármekkora lehet. A shortolók ezért, ha a megshortolt eszköz árfolyama emelkedni kezdene, egy idő után kénytelenek – a veszteségüket kordában tartandó – vásárolni a szóban forgó részvényből, hogy veszteséggel ugyan, de le tudják zárni az eredeti kölcsönügyletet. A shortpozíciók zárása fokozza az adott eszköz iránti keresletet, ami még feljebb löki az árfolyamot, és így tovább.

A shortolók nagyot buktak. Megint

A mostani GameStop-ralin a shortolók becslések szerint nagyjából 2 milliárd dollárt buktak.

A mémrészvény-mozgalom – ha lehet egyáltalán mozgalomnak nevezni anonim fórumokon egymást hergelő kisbefektetőket – mögött van némi ideológia, a „kisember” harca a „rendszer”, az „intézmények”, és különösen a gátlástalanul nyerészkedésre játszó nagybefektetők ellen. Amennyiben a shortolást nyerészkedésnek tekintjük, azt pedig valamiféle erkölcsi győzelemnek, ha kisbefektetők képesek komoly veszteségeket okozni a shortolóknak, akkor a „közösség” ismét megmutatta, hogy van ereje.

Egyébként az egy befektetőre jutó részvényportfoliók változásai alapján biztosra vehető, hogy a mostani GameStop-raliban nagy befektetési alapok is részt vettek. Vagyis 2021-gyel szemben az intézményi befektetők sokkal inkább beszálltak a buliba.

A kisbefektetők is nyerni akarnak, de rajtaveszthetnek

Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár a mögöttes ideológiaszerűség szerint a cél a nyerészkedők megbüntetése, a mémrészvény-ciklusokon a kisbefektetők is hatalmasat tudnak bukni. És egy relatíve alacsony jövedelemmel és vagyonnal rendelkező magánszemély számára ez sokkal fájdalmasabb lehet, mint egy dollármillárdokat forgató befektetési alapnak.

A ciklus – ez három éve markánsan megmutatkozott – úgy fest, hogy a szóban forgó részvény (vagy más eszköz) árfolyama meredeken emelkedik. Egészen addig, amíg el nem kezd hasonló ütemben összeomlani az árfolyam, hiszen a jelentős emelkedést látva sok befektető elkezd nyereséget realizálni, vagyis eladja az eszközt jóval magasabb áron, mint amennyiért vette.

A probléma az, hogy lehetetlen előre jelezni, hol lesz az árfolyamcsúcs, milyen gyors és milyen mértékű lesz az összeomlás, és lesz-e újabb árfolyamugrás. Aki még olcsón vásárol és a csúcshoz közel, drágán ad el, nagyon jól jár. Aki későn száll be, drágán vásárol, de nem ad el még az árfolyam összeroppanása előtt, nagyon rosszul járhat.

A kis- és nagybefektetők is okosabbak lettek

A mostani mémrészvény-ralival a „kisemberek” ugyan megmutatták, hogy a jelenség alapvetően még mindig működik, az is kiderült, hogy sem volumenében, sem mértékében nem tud olyan intenzív lenni, mint 2021-ben: jóval alacsonyabb volt az adásvételek száma, és az árfolyam-ingadozás is kisebb. Ennek több oka van.

Az egyik, hogy a nagy, intézményi szereplők a múltbéli tapasztalatok alapján megtanulták jobban kezelni a jelenséget, amit a nagy befektetési alapok részvétele is jelez. Másrészt a „kisbefektetői” kör – vagy legalábbis egy része – okosabb, megfontoltabb lett. Három éve tényleg leginkább a csordaszelem működött, illetve az egész jelenség teljesen új és ismeretlen volt. Nagyon sok kisbefektető nem vette számításba a mémpályára lépett eszközök volatilitását, vagyis azt, hogy bizony hatalmasat lehet bukni rajtuk. Ma már nem ugranak föl olyan könnyen a vonatra, adott esetben pedig nem is kezdenek pánikszerűen leugrálni róla, amikor az árfolyam csökkenni kezd.

A mémrészvények (-eszközök) jellegzetessége, hogy a mémalapú árfolyam-emelkedést a fundamentális tényezők kicsit sem indokolják. A GameStopnál maradva, a cég még az iparági trendekhez viszonyítva sem teljesít jól, így hosszabb távon indokolatlan a magasabb árfolyam. Az okosabb kis- és nagybefektetők ezzel tisztában vannak, így óvatosan kezelik az árfolyam-emelkedést.

Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP

2021-ben tökéletes vihar tolta a mémrészvényeket

Harmadrészt és az előzőekkel összefüggésben a gazdasági/üzleti/társadalmi környezet most merőben más, mint 2021-ben. És belátható időn belül nem is lesz újra olyan a környezet, mint akkor volt.

Akkor alakult ki egyáltalán – különféle platformok felfutásával – egy jelentős kisbefektetői kör, akkor vált lehetővé pár kattintással részvényeket, sőt töredék részvényeket és egyéb befektetési eszközöket vásárolni, ráadásul a kisbefektető számára minimális költséggel. Ennek megfelelően rengetegen próbálkoztak, sokan minimális tapasztalat vagy háttérismeret nélkül.

Akkor volt a koronavírus-világjárvány, amikor az amerikai kormány szó szerint pénzt szórt a lakosságra, áthidalandó a – várhatóan csak ideiglenes – járványügyi korlátozások okozta nehézségeket. Az amerikaiak három körben fejenként előbb 1200 dollár, később 1400 dollár ingyen pénzt kaptak, és egyéb állami támogatásokat, kedvezményeket. Nemcsak a lehetőség nyílt meg tömegek előtt könnyen és akármilyen kis összegből befektetési tevékenységekbe kezdeni, de nagy tömegek ölébe komolyabb pénzek is hulltak, amit befektethetnek. Emellett a lezárások miatt sokaknak a szokásosnál jóval több szabadidejük volt a közösségi médián lógni és befektetési lehetőségeken morfondírozni.

Akkoriban a kamatkörnyezet rendkívül nyomott volt. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed irányadó rátája a 0-0,25 százalékos sáv volt, ennek megfelelően a kis kockázatú befektetési eszközökön sem lehetett különösebb hozamot realizálni. Ehhez képest nagyon kecsegtető volt azt látni, hogy egy mémrészvénnyel akár napok alatt meg lehet többszörözni a befektetett pénzt. Ma a Fed irányadó rátája az 5,25-5,5 százalékos sávban van, a hozamkörnyezet általában véve sokkal magasabb, kevésbé vonzóak a kockázatos eszközök.

A magyarországi kamatkörnyezet a mémrészvény-jelenség szempontjából nagyjából irreleváns, de ha másért nem, a nosztalgia kedvéért érdemes megemlíteni: 2021 elején a hazai alapkamat 0,6 százalék volt. Jelenleg 7,75 százalék, de 2022 őszétől jó fél évig 18 százalék volt az irányadó ráta.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Arne Dedert / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP