Az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztségviselője az Európai Parlamentben közölte, hogy Magyarország 545 millió euró átcsoportosítását kérte a befagyasztott forrásokból a zárolás által nem érintett alapokba. Ehhez hozzá fognak járulni, azonban a kifizetési igényeket nem teljesítik, amíg fennállnak a korrupciós aggályok.
Három napon keresztül tárgyal Brüsszelben Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A politikus uniós döntéshozókkal egyeztet a “Stop Orbán, stop Lázár!” mottó alatt, és azt szeretné elérni, hogy addig ne adjon pénzt az EU Magyarországnak, amíg a kormány nem adja oda a Hódmezővásárhelynek járó hazai és európai uniós forrásokat. A polgármester azt is bejelentette, hogy péntekre a Promenád24 nevű propagandaoldal szerkesztőségéhez szerveznek tüntetést.
Még ebben az évben, de minden bizonnyal az év végénél jóval hamarabb dönt az Európai Bizottság Magyarország számára elérhető források felszabadításáról – tudta meg az EUrologus megbízható forrásból. Sajtóhírek szerint több mint félmilliárd euróról lehet szó, amely a befagyasztott uniós pénzek kevesebb mint 5 százaléka.
Hétfőn teljes lendülettel újraindul a brüsszeli gépezet, és úgy tűnik, nem sok minden változik – már ami Magyarországot illeti. Az Európai Parlamentben már a legelső napon az EU-s jogállamisági mechanizmussal fog foglalkozni két parlamenti szakbizottság, vagyis a Magyarországnak járó pénzek felfüggesztésével.
Magyarország a kormány és Brüsszel jogállamisági vitája miatt még mindig nem fér hozzá az uniós források jelentős részéhez, júliusban mindössze 5 milliárd forint érkezett. Az uniós programok deficitje 1144 milliárd forintra nőtt. A költségvetés bevételi oldala a lakosságot közvetlenül és közvetetten érintő adók miatt áll jól.
A portál olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megerősítik, hogy a Bizottság a jövőben az összes támogatást a jogállamisági feltételek betartásától kívánja függővé tenni.
Strasbourgba utazott kedden Karácsony Gergely, aki találkozott az Európai Bizottság elnökével, a költségvetésért felelős uniós biztossal és saját pártcsaládja, a Zöldek képviselőivel, utóbbiakkal közös sajtótájékoztatót tartott szerdán.
A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság az eredeti ütemezésben kívánja a helyreállítások alapokból származó kifizetéseket teljesíteni. Ez nagyon rossz hír Magyarországnak: 10 milliárd euró került közvetlen veszélybe.
Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten jelenti be, hogy nem módosít a helyreállítási alapok felhasználhatóságának határidején. Ez rendkívül rossz hír Magyarország számára, mert 10,4 milliárd euró végleges elveszítését jelentheti.
Összesen 750 millió eurót próbál megszerezni.
A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor megszavazta, de egy külön nyilatkozatban ellenvéleményüket hangsúlyozták. A probléma az, hogy könnyebb lesz uniós forrásokat megvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
A két márciusi uniós csúcstalálkozó napirendje, a következő hétéves költségvetés előkészítése és – magyar javaslatra – az Európai Bizottság és a civil szervezetek közötti szerződések átláthatósága. Ezek voltak az Általános Ügyek Tanácsának legfontosabb témái.
Az Európai Bizottság folyamatosan vonja le a magyar pénzekből az Európai Bíróság tavaly júniusi ítélete nyomán felhalmozódott adósságot. Már 117,2 milliárd forinttal csökkent a Magyarország számára elérhető forrás emiatt. Mindent egybevetve pár hét alatt mintegy 520 milliárd forintnyi uniós pénzt bukott az ország.
Tudjuk, hogy hiányoznak az adóbevételek, ezeket újra kell teremtenünk – mondta a miniszter 14 év Fidesz-kormányzás után.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.
