Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
„A labda az Orbán-kormány asztalán pattog” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Ezt állítja Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám a HVG-nek adott interjújában. Közös tanulmányukban azt állapították meg, hogy Magyarország karanténba záródik, és az uniós támogatások egy részét el fogja bukni.
A magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették. Az Európai Bizottság a megkülönböztetésmentességet kéri számon, miközben magas fokú diszkriminációt tapasztalnak. Az EUrologus látta az erre vonatkozó dokumentumot.
Ismét Magyarország akadályozhatja a további ukrán támogatást.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
A Magyarországgal szemben már évek óta folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és a Magyarországot megillető, de még mindig befagyasztott uniós források ügyében tartottak vitát az Európai Parlamentben. Sokadszor és csak azért utoljára ebben a parlamenti ciklusban, mert már csak egy plenáris ülés lesz és ott már csak egy elmarasztaló állásfoglalásra lehet számítani.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik – ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.
A közeljövőben 1,5 ezer milliárd forintnyi uniós pályázatot ír ki a kormány. A kabinet ebben a ciklusban a kisvárosok fejlesztésére akar koncentrálni.
Három hónapos értékelés után döntöttek úgy Brüsszelben, hogy elégedettek a magyar kormány reformjaival az oktatás és képzés, valamint a nemek közötti egyenlőség területén. Ezek a tematikus feltételek eddig 2 milliárd eurót blokkoltak a kohéziós alapokból.
Az elmúlt héten már megelőlegezte Ursula von der Leyen Varsóban, most pedig meg is hozta az Európai Bizottság azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően Lengyelország hozzáférhet valamennyi uniós forrásához, mintegy 137 milliárd euróhoz. Az első kifizetés 6,3 milliárd euró lesz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Varsóban, Donald Tusk lengyel és az EU soros elnökségét ellátó belga kormány nevében Alexander de Croo belga kormányfő jelenlétében közölte, hogy a brüsszeli testület kezdeményezi valamennyi forrás felszabadítását Lengyelország számára.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány.
A büdzsé többlettel zárt januárban, ám csak az uniós utalásoknak köszönhetően, ráadásul a többletnek jóval nagyobbnak kellene lennie, ha minden rendben volna.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
Igen nagy többséggel, a leadott szavazatok közel háromnegyedes támogatásával fogadta el az Európai Parlament a legújabb, Magyarországról szóló jelentését.
Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
Pert indít az Európai Bíróság előtt az Európai Parlament, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat – tudta meg az EUrologus Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőtől.
