Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
A miniszterelnök szerint meg kell találni a felelősöket, akik csőd szélére sodorták az Európai Uniót. Az Európai Unió nincs csődben.
A magyar kormánynak alapvetően három fenntartása van a költségvetési módosító javaslattal szemben, ezek közül az egyik az, hogy „a brüsszeli bürokrácia növelését segíti elő".
„Drámaian megváltozott a világ" - kezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját kora délután Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vészjósló kezdet után a folytatás is hasonló volt, Von der Leyen ugyanis pénzt kért a tagállamoktól azért, hogy három fontos területen az EU eleget tudjon tenni a vállalásainak.
Szijjártó szerint nem jelent költségvetési problémát az EU-s források befagyasztása. De akkor miért frusztrálja ennyire a helyzet a külügyminisztert?
Megemelné a büdzsé kifizetési összegeit az unió, a pénz a leginkább érintett tagállamokon segítene.
Zöld utat kapott a jövő évi uniós költségvetés.
Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.
Fel kell lépni az EU pénzügyi érdekének védelmében.
A GDP 13 százalékát hívhatja le uniós támogatásként a következő hét évben Horvátország.
Egy tervezet szerint mindössze 5 milliárd forint uniós támogatást kapna a főváros, annak is a 80 százaléka kormányzati projektekre menne.
A tagállamok is a zsebükbe nyúltak, hogy beszálljanak a vakcinabeszerzések költségeibe. Az uniós főtárgyaló szerint fel fog gyorsulni az oltások leszállítása, később azonban gond lehet az oltások beadásának tempójával.
A miniszterelnököt a Welt am Sonntagnak adott interjúban szembesítették azzal, a jogállamisági mechanizmusnál nincs szó migrációs kérdésről, mire Orbán közölte, ez nem képzelődés, az Európai Parlament módosítása tág teret adott volna a szankciókra.
Noha Orbán Viktor miniszterelnök győztesként állítja be magát az uniós csörte után, Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa szerint ez nincs így. A vétó lengetésével ugyanis Orbán és Morawiecki épp azt a klímát teremtette meg, amelyet el akart kerülni. Hegedűs beszélt arról is, a Fidesznek valójában érdeke volna a néppárti tagság, mindkét fél nyerne az Orbán által felvetett lazább szövetséggel. A döntés lényegében a németek kezében van. Interjú.
A miniszterelnök szerint az EU-csúcson megtörtént, aminek meg kellett történnie.
Egy négyoldalas dokumentumot készített a soros német elnökség, amelyben a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos közös álláspont elfogadására kérik a tagállamokat. Erre az előttünk álló, csütörtöki és pénteki uniós csúcson lesz lehetőség, annyit már tudunk, hogy a magyar és a lengyel kormány egyetért a német javaslattal. Vagyis most ennek a papírnak a támogatottságától függ az uniós hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Változatlanul bármelyik tagállam mondhatja azt, hogy nem ért ezzel egyet, de egyelőre nincsenek erre utaló jelek.
Közgazdászok szerint kettős kára lesz az országnak abból, ha a jogállamisági kritériumok miatt a magyar kormány megvétózza az uniós költségvetést és az újjáépítési alapot.
A magyar kormányfő és a lengyel államfő továbbra is kitart az uniós költségvetés és az újjáépítési alap vétója mellett, ha nem választják le arról a jogállamisági kritériumot. Mi lehet a vita vége? Mi történik, ha nem lesz hét éves uniós költségvetés? Miért szokatlan Orbán Viktor tárgyalási technikája, és milyen lehet azt hallgatni, hogy Soros György pókként szövi hálóját? Erről beszéltünk a Fülkében Zalán Eszterrel, az Euobserver újságírójával, az Eurológus egyik alapítójával.
Hogy Orbán Viktor igyekszik megakasztani az uniós költségvetés, illetve a segélycsomag elfogadását, az a kétségbeesésről árulkodik, mert a kapcsolódó jogállami mechanizmus a kormányfő politikai modelljét fenyegeti.
