Az ukrajnai elnökválasztás vasárnapi első fordulója csak annyi tűnt biztosnak, hogy a közel negyven induló közül senki sem diadalmaskodik az első körben, így a döntés az április 21-ei második fordulóra marad. Ukrajnában sokan vélik úgy, hogy a választáson komoly csalások történhetnek, az orosz médiumok pedig ahol tudnak, ráerősítenek ezekre a félelmekre.
Megnyerte első fokon a TASZ azt a pert, amit azért indított a BM-mel szemben, hogy megtudja, hányan jelentkeztek át a parlamenti választások előtt közvetlenül, hogy esetleg ezzel befolyásolják a választások eredményét.
A többség elzavarná Tarlóst, de nem hisz benne, hogy ez megvalósulhat.
Kaja Kallas lehet az első észt miniszterelnöknő, igaz, a kormánykoalíciót még össze kell kovácsolnia.
Kisebbfajta földindulás következett be Hollandiában, egy EU-szkeptikus, jobboldali radikális tömörülés, a Fórum a Demokráciáért (FvD) szerepelt a legjobban a tartományi választáson, s ennek következtében a kormányzó pártok elvesztették a többségüket a törvényhozás felső házában. Az FvD-t a 36 éves, sima szavú Thierry Baudet alapította két éve, aki annak ellenére veti el a multikulturalizmust, hogy vallonok és indonézek is szép számban akadnak a felmenői között.
Michael Ben-Ari, a Zsidó Hatalom vezetője lett az első politikus, akit eltiltott a Legfelsőbb Bíróság a választási indulástól. Pártja viszont indulhat.
Szlovákiában országszerte csaknem 5940 választóhelyiség nyílt meg szombaton reggel, és ezzel megkezdődött az ország történetének ötödik közvetlen államfőválasztása. A fő esélyes a liberális Zuzana Caputová.
Megkaptuk a bizonyítványt, itt az amerikai külügyminisztérium éves jelentése.
Egyre inkább választási témává válik Izraelben a marihuánahasználat engedélyezésének az ügye, s a liberalizálást sürgető és emiatt egyre népszerűbbé váló ultranacionalista párt játszhatja a mérleg nyelvének szerepét az április 9-ei parlamenti választás utáni koalíciós tárgyalások során.
Csak a választók kevesebb mint egyharmada ment el Tolnán az időközi választásra, de köztük hengerelt a Fidesz jelöltje.
Az előzetes adatok szerint a Reformpárt szerepelt a legjobban az észtországi parlamenti választáson. Ezt azt jelenti, hogy 101 főr törvényhozásban a jobbközép párt 41 helyhez juthat, s az országnak Kaja Kallas személyében először lehet nő miniszterelnöke.
Újabb, jó esélyekkel induló jelölt lépett vissza a szlovák elnökválasztástól annak érdekében, hogy megakadályozzák Robert Fico visszatérését a politikába.
Súlyos belpolitikai és gazdasági válsággal küszködik az Európa legszegényebb államaként számon tartott Moldova, ahol a vasárnapi választáson az EU- és a Moszkva-párti erők csapnak össze.
Április 28-án előrehozott parlamenti választást tartanak Spanyolországban, ahol a Pedro Sánchez vezette kormánynak nem sikerült elfogadtatnia a költségvetést a törvényhozásban. A szocialista kormány nem tartott ki sokáig, az új kabinet nyolc hónappal ezelőtt alakult meg, miután a parlamenti bizalmatlansági szavazáson megbukott a néppárti Mariano Rajoy kormánya.
Február 25-e és március 17-e között tűzheti ki az EP-választás idejét az államfő a jogszabályok értelmében. A szavazást az Európai Tanács döntésének értelmében május 23. és 26. között kell megtartani, de a pontos dátumot a tagállamok maguk dönthetik el. Mivel a választási eljárásról szóló törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, a voksolás egyetlen lehetséges időpontja május 26-a.
A thai király nővérét miniszterelnöknek jelölő párt bejelentette, miután az uralkodó ellenezte a lépést, visszavonja a döntést. Vajiralongkorn arra hivatkozva nevezte elfogadhatatlannak húga lépését, hogy a thai hagyományok szerint a királyi család tagjai nem vesznek részt a politikában.
94-en jelentkeztek, hogy indulnánk Ukrajna elnöki posztjáért, összesen 44-et regisztrált közülük a választási bizottság.
Már hónapok óta formálódik egyfajta együttműködés az ellenzék pártjai között a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban. A cél, hogy az októberi önkormányzati választásokra egy polgármesterjelölt-kihívója legyen a Fidesznek. A Republikon Intézet friss elemzése és javaslata szerint a Fidesz nemcsak Budapesten, hanem a megyei jogú városok jelentős részében is legyőzhető. A hvg.hu által most bemutatott dokumentum egy lehetséges megoldást vázol fel.
A magyarokat nem győzte meg a túlóratörvény kormányzati kommunikációja, és egyelőre büntetnek érte. A HVG e heti számából megtudhatja azt is, hogy már többségben vannak azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok.
165, 149 és 148 éves ember is szerepel a török választói névjegyzékben, de olyat is találtak, aki a papírjai szerint egy négyemeletes ház ötödik szintjén lakik.
