A tavaly szeptemberi kötcsei piknik egyik legemlékezetesebb pillanata Orbán Ráhel érkezése volt - számítások szerint - egy 1,2 milliós szettben, 12 milliós órával a csuklóján.

hvg.hu

Férje, Tiborcz István, illetve lánya, Alíz is vele ment, Orbán Viktor pedig nem hagyta ki a lehetőséget, hogy kisunokája ölelését megossza Facebook oldalán, a piknikről készült képek között.

2017-ben a Rogán-család alkotott maradandót: az újságírói kérdések miatt siető miniszter után szólt felesége, Rogán Cecília:

Tóni, ne hagyj már itt légyszíves,

mire Rogán Antal megállt és leteremtette az újságírókat, hogy engedjék már tovább a feleségét.

Abban az évben írt verset Szőcs Géza egykori oktatási államtitkár a miniszterelnökről, melyben Orbán Viktor tekintetét egy kobráéhoz hasonlítja, így a kötcsei polgári piknikre érkező úri közönséget megkérdeztük, találó-e a hasonlat.

A kapuk előtt várakozó újságíróknak ennél több nem jut: elkapni néhány szóra az amúgy elérhetetlen minisztert - vagy miniszterelnököt, amennyiben pont népszavazási kampány van, és épp rögtönzött sajtótájékoztót van kedve tartani -, faggatni a befelé tartó holdudvart és értelmiséget, nyomait mutatni a saját lábon közlekedő fényűzésnek.

A miniszterelnök kötcsei beszédei ugyanis soha sem voltak nyilvánosak. Az más kérdés, hogy idővel kiszivárognak vagy megjelennek részletek, vagy akár maga a szerkesztett beszéd is. A kötcsei piknik 2004 óta fut - van, hogy egy évben többet is tartanak -, a legerősebb, sokat hivatkozott mondat 2009-ből származik.

Orbán felvázolta a rendszert, amelyben élünk

Orbán Viktor 10 éve zárt kapuk mögött őszintén vázolta, milyen politikai rendszer lesz itt:

napjainkra megszűnni látszik a rendszer dualitása, egy centrális politikai erőtér van kialakulóban (...), megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely "állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.

A beszéd szerkesztett változata hónapokkal a beszéd elhangzása után, 2010. februárjában jelent meg, nem sokkal a választások előtt.

Facebook / Orbán Viktor

Akkor még csak találgatni lehetett, mi lesz ebből, később már mindenki erre mutogatott vissza, mikor a hatalomkoncentráció újabb és újabb példáit láttuk: dehát Orbán ezt akkor megmondta. És küzd is érte. Az alaptézis szerint a nagy pártot (Fideszt) mindkét oldalon ellensúlyozza két egymáshoz hasonló nagyságú erő. Így a nagy hatalma megtörhetetlen. A rendszer fenntartása érdekében az sem nagy ár, ha olykor a túlzottan maga alá zuhanó MSZP-t - vagy egyéb baloldali pártot - kell feltámasztani tetszhalott állapotából. Orbán a saját rendszerének meghatározásakor (idén Tusnádfürdőn) már réges rég túlhaladt az alaptézisen, most ott tart: ahol élünk, az egy

illiberális kereszténydemokrata állam,

az illiberális rendszer lényege pedig a keresztény szabadság megvédése. Hogy ez alatt egészen pontosan mit ért Orbán, és a jelenlegihez képest hová fajulhat bárminek a megvédése, egyelőre nem tudni.

Belharc, harc és háború

A következő évben, az első kétharmados győzelem után visszafogott és óvatosságra intő miniszterelnökkel találkozott a szellemi elit: a túlzott elvárásokat hűtve arról beszélt, a szocialistáktól megörökölt költségvetésben "egyetlen szám sem igaz", kordában tartása a kormánypárti frakciókban is törést okozhat. Nem okozott, legalábbis szemmel láthatót nem. A fő üzenet, melyet Granasztói György történész tolmácsolt:

Orbán szerint lezárult az utópiák korszaka, a valóságra épülő politikából kell kiindulni.

Következő évben nem belharcról, hanem már háborúról beszélt:

Magyarország háborúban áll az államadóssággal és a munkanélküliséggel. Vegyétek komolyan ezt a háborút, mert ha mi nem győzzük le az államadósságot és a munkanélküliséget, akkor azok győzik le Magyarországot.

Az állás, mondjuk úgy, döntetlen: a munkanélküliségi mutató szép, az államadóssági - a korábban hangoztatott célokhoz képest - nem szép. A harcok évei folytatódtak, jött az IMF elleni, majd a rezsiharc. 2014-re egyenesen meghirdette a rezsiharc évét. Miután választási év közelgett, a főbb orbáni üzenetet maga Havasi Bertalan sajtófőnök adta át az MTI-nek:

Fel fognak vonulni velünk szemben a külföldi kézben lévő nagy energiaszolgáltatók és a mögöttük lévő politikai erők is. (...) Nagy ellenállásra számítok, kísérletet fognak tenni arra, hogy visszaemeljék a rezsiárakat

- mondta a miniszterelnök. Orbán győzött: kommunikációs szinten a rezsiharcban is, de a 2014-es választáson mindenképpen.

Facebook / Orbán Viktor

Mindennapi nacionalizmus

2014-ből erős gondolatok nem szivárogtak ki: Orbán hetekkel korábban, Tusnádfürdőn már bedobta az illiberális demokrácia fogalmát, így Kötcsére már csak a magyarázat maradt, hosszan elemezte, hogyan alakult ki a centrális erőtér a Fidesz mögött, és hogyan lettek valódi néppárttá a kétharmaddal, és kifejtette, mit érdemes és mit kell kezdeni a következő kétharmaddal. Azt már megtapasztaltuk.

Abban az évben az árvíz volt a legnagyobb gondja, szerinte az kormányzásuk fő szimbóluma.

2015 mi másról szólt volna, mint a menekültválságról, két héttel később a teljes szöveget végig lehetett olvasni. Idézzük:

Az egész menekültügy, az egész népvándorlás, az egész megélhetési bevándorlási probléma megfelelő látószögből nem más, mint a liberalizmus identitásválsága. Ez az első jó identitásválság, amit átélek

- mondta Orbán, majd ráerősített: "a liberális blablának" nevezhető szellemi-ideológiai korszaknak vége, a határokat, Magyarország kulturális és etnikai összetételét meg kell védeni, a fiatalok számára pedig

vonzóvá kell tenni a mindennapi nacionalizmust.

A következő évben minden, így a kötcsei beszéd is a kvótanépszavazásról és a Brüsszellel folytatandó küzdelemről szólt. A népszavazás érvénytelen lett, a Fidesz mégis elsöprő sikerről beszélt.

Facebook / Orbán Viktor

60 millió migráns réme

Az újabb választási év előtt (2017-ben) ismét viszonylag nagy terjedelemben közölte Havasi Bertalan Orbán beszédének fő állításait, a legerősebb mondás:

a NATO köreiben publikált számítás szerint 2020-ig 60 millió migráns kelhet útra Afrikából, túlnyomó többségük Európa irányába.

Villámgyorsan kiderítettük, Orbán Viktor valójában egy 13 évvel ezelőtti becslés számait „alkalmazta” Kötcsén, azt úgy magyarázva ott a NER-holdudvarnak, ahogy az neki tetszik, illetve hát: ahogy az neki érdekében áll. Tavaly júniusban ismét csak kiszivárgott hírekből tájékozódhattunk a Kötcsén elhangzottakról, akkor az ATV volt jólértesült. Megtudták, Orbán megszorításról ugyan nem beszélt, arról viszont igen, hogy jön egy újabb európai válság, ezért

miniszterei ne is kérjenek tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem ad.

Orbán pedig kiadta az új parancsot a jobbközép értelmiségnek:

elvár tőlük minőséget, teljesítményt és térfoglalást.

"Bármit jelentsen is ez az utóbbi" - fogalmazott akkor az ATV forrása. Kiderült, nem azt jelentette, amire elsőre gondolt mindenki, hanem épp az ellenkezőjét. Orbán ugyanis valójában a jobboldali művészeknek azt üzente,

alkossatok jobb műveket.

Pénz, fegyver, paripa mind a Fidesz oldalán áll, nincs mit erőszakosan átrendezni - tette állítólag hozzá, de ez már nem igaz, ha a színházi taotámogatás megszüntetésére, és egyes alternatív színházak ellehetetlenítésére gondolunk. A Szakács Árpád által a Magyar Idők hasábjain vívott háború mindenesetre véget ért, amelynek gellert kapott lövései a saját holdudvart is megsebezték. A tavalyi második, szeptemberi körben már az EP-választás volt a fő téma, Orbán nagy küzdelmet vizionált közte és Emanuel Macron francia elnök között. Belengetett egy alkotmánymódosítást, és megfogalmazta, hogy az egészségügyben szét kell választani az állami és a magánkézben lévő tuladjont. Nehéz elképzelni, hogy ezt hogyan valósítanák meg anélkül, hogy az egész rendszer összeomoljon. Várjuk, hogy idén mit mond Orbán.