A nagysebességű vasúti hálózat hamarosan Olaszország déli részét is bekapcsolja Európa vérkeringésébe. A részben uniós forrásokból megvalósuló projekt megállíthatja a régió elnéptelenedését.
Három balatoni települést érint a felújítás.
Fakidőlés miatt a felsővezetéket áramtalanítani kellett Rákos és Pécel között.
Hárommillió másodperc: még sosem késtek annyit a magyar vonatok, mint 2023-ban.
Mészáros Lőrinc cége is elkészült a szakasz rá eső részével, november 28-a hajnalban indul az első járat.
Ilyen, amikor a miniszter tervez, de a MÁV végez.
Ez az a felújítás, ami addig késett, hogy Lázár János kirúgta a MÁV egyik vezérigazgató-helyettesét, majd ezt követően a tárcája Vitézy Dáviddal is szóváltásba keveredett.
Persze nem most, amikor a Fidesz-KDNP kormányoz, hanem 2009-ben, még ellenzékben.
Szerintük a buszokra váltás nem függ össze a hodászi balesettel, amiben több utas is megégett, hanem a jármű- és személyzethiány az oka.
A repülőtér kifutópályájának átépítése miatt is szükség lenne az új nyomvonalra, de egyelőre még a tervezésre sincs pénz.
Amikor az ukrán tankok felszabadítanak egy megszállt területet, az ukrán vasúttársaság, az Ukrzaliznicija vonatai sincsenek sokkal lemaradva. Az ukrán vasutasok milliókat menekítettek ki az országból, rajtük keresztül mennek át az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok és humanitárius segély, az állomások segélyközpontként működnek, sokan itt jutnak orvosi ellátáshoz, áramhoz, wifihez. Az Ukrzaliznicijával utazott már Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök és Angelina Jolie is. Az ukrán vasút elmaradottsága ellenére, vagy éppen amiatt, remekül működött eddig a háborúban, az embertelen körülmények ellenére még csak késni sem nagyon szokott.
Az Alstom által gyártott Coradia iLint a világ első hidrogénvonata. Csak gőzt és kondenzvizet bocsát ki, miközben alacsony zajszint mellett üzemel.
Vitézy Dávid más változásokat is bejelentett.
A baleset vasúti átjáróban történt, piros jelzésnél.
Kisiklik a vonat, megsüllyed a töltés, és hasonló bajok adódhatnak abból, hogy a klímaváltozás a közlekedést sem hagyja érintetlenül. Megoldásként faültetést és más zöldmódszereket javasolnak a Glasgow-i Egyetem munkatársai, elvetve a „szürke”, azaz jórészt betonozásra épülő védekezést.
A Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Záhony vonalon még nem hárultak el a nagy szél okozta gondok.
A Kelenföldet és a Nyugati pályaudvart összekötő folyosóról a kormány még nem döntött.
Az olasz vasútvonalakon már kötelező a védettség igazolása, amin alaposan felhúzták magukat a szkeptikusok. Közölték: megbénítják a forgalmat.
Fél-egy órával nőtt a vonatok menetideje az esztergomi vonalon, Pilisvörösvár és Piliscsaba között pótlóbuszok járnak.
A vonalon mindennaposak voltak a műszaki hibák és a késések.
