Bezárja a MÁV a nagykereki vonalat

A döntés mögött a debreceni CATL gyár terjeszkedése állhat.

  • HVG

Október 13-án megszűnik a vasúti személyszállítás a Debrecen-Nagykereki vonalon – adta hírül a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). „Az, hogy ténylegesen mikortól szűnik meg véglegesen a forgalmi szolgálat a vonalon, még attól függ, hogy mikorra sikerül kiépíteni a sorompók távfelügyeleti rendszerét, de az már biztosnak látszik, hogy október 13-án vonatozhatunk utoljára a vonalon” – írják.

Hozzáteszik, a bezárás miatt öt forgalmi szolgálattevő és hat váltókezelő vasutas sorsát kellett rendezni. „A tárgyalások eredményeként, – egy időközben felmondott munkatárs kivételével –, végül sikerült mindenkinek új, a számukra is elfogadható szolgálati helyet találni, megőrizve a munkahelyüket”.

Az egyvágányú vonalat 1894-ben adták át, majd a trianoni döntés követően Nagykerekiben végződő zsákvonallá vált. Később az 1970-es években több terv is született a pálya villamosítására, illetve meghosszabbítására Derecske, Ártánd vagy Biharkeresztes irányába, melyek végül nem valósultak meg.

2015-ben aztán az 52 kilométeres vonal mentén 13 önkormányzat összefogott és mintegy félmilliárd forint értékben felújították a vasútvonal peronjait, illetve a csatlakozó autóbuszok megállóit. A vonal megújításában a MÁV is partner volt, utasbarát menetrenddel és korszerű Desiro motorvonatokkal próbált új életet lehelni a vonalba.

Ez utasforgalom növekedést hozott, és bár egy ideig úgy tűnt, hogy „mellékvonal minta projektté” válhat, illetve felmerült az is pár éve, hogy a hódmezővásárhelyi példát követve tram-train kötné össze Debrecent Nagyváraddal. 

Lázár János szerint Magyar Péter miatt bukott egymilliárd eurót a MÁV, pedig a döntés még meg sem született

Közösségi oldalán Lázár János közlekedési miniszter tényként állította, hogy Magyar Péter közbenjárására nem kapott meg a MÁV 1 milliárd eurót az Európai Beruházási Banktól (EBB). A bank azonban a HVG kérdésére azt közölte, hogy nincs is ilyen döntés. Magyar Péter visszautasította a miniszter vádját.

A szakszervezet arról ír, hogy tudomásuk szerint idén szeptemberben ezt keresztülhúzta a debreceni CATL akkumulátorgyár építése, amely miatt arról született döntés, hogy a vasúti közlekedést október közepéig fel kell számolni és az utasok szállítását ezen túl autóbuszok végzik majd. Ami nem teljesen szokatlan, egy ideje már részben eddig is ez a megoldás volt érvényben.

Az Indóház Online arról ír, hogy a nyomvonal áthelyezését már évek óta tervezték, mivel az akkumulátorgyár mellett a Debreceni Repülőtér futópályájának meghosszabbítása szempontjából is útban van.

A nagykereki vonalon üzemelő autóbuszos pótlásról korábban is írtunk, 2022-ben ennek köszönhetően kerülhetett be az ország legproblémásabb vonalai közé is. A lista 18. helyére került viszonylatról a következőképpen fogalmaztunk:

A 11-20. hely között nagyrészt olyan vonalak vannak, amelyek országos szinten is elég fontosak, csak épp nem zúdul rájuk a fővárosi agglomeráció forgalma nap mint nap – egy kivétellel: a Debrecen-Nagykereki vonal elég nagy meglepetés, hogy ide került. Ott április közepétől egy hónapon keresztül szinte minden hétköznap este meghirdették, hogy másnap reggel pótlóbuszokat kell harcba állítani a pálya állapota miatt. Mígnem megunták ezt, négynapos karbantartást hirdettek meg – majd az azt követő hét hétben hatszor újra pótlóbuszokat kellett odahívni. Utána inkább le is állították egy időre a forgalmat, csak a nyár közepén felejthették el a buszokat az arra közlekedők.

A problémák később sem kerülték el a Debrecen-Nagykereki vonalat, 2023-ban az utazók, majdnem egész nyári pótlóbuszozás után azzal szembesültek, hogy a vonatok újraindulásának tervezett napján, augusztus 27-én a hőség okozta pályahibák miatt inkább maradt a busz még egy fél napig. Aztán másfél héttel később mérővonatot küldtek oda, és kiderült, hogy a nem felújított részen több helyen is pályahiba van, ezért sebességkorlátozást kellett bevezetni – írtuk egy évvel később.

Nyitóképünk illusztráció, fotó: Fazekas István

Hozzászólások