A NATO 32 tagállama tárgyalásokat kezdett a védelmi kiadások referenciaértékének a GDP jelenlegi 2 százalékláról történő esetleges emeléséről – számolt be az Euronews.

A NATO-tagállamok polgárainak „el kell fogadniuk, hogy áldozatokat hozzanak”, például a nyugdíj-, egészségügyi és más társadalombiztosítási rendszereik visszavágását annak érdekében, hogy növeljék a védelmi kiadásokat, és hosszú távon biztosítsák Európa biztonságát – mondta a katonai szövetség vezetője csütörtökön.

Rutte, aki a Carnegie Europe agytröszt által szervezett brüsszeli rendezvényen beszélt, arra kérte a NATO-országok polgárait, hogy mondják el politikusaiknak, támogatják a védelmi kiadások növelését, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy „kevesebbet költenek más prioritásokra”.

A volt holland miniszterelnök felszólította a szövetséget, hogy „térjenek át a háborús gondolkodásmódra”, és „turbózzák fel” a védelmi termelést és a védelmi kiadásokat.

Figyelmeztetett arra, hogy a GDP 2 százaléka, amelyet a legtöbb NATO-szövetséges a védelemre fordít, hosszú távon nem elegendő a potenciális ellenfelek elrettentéséhez.

AFP. A NATO tüzérségi gyakorlata Finnországban

Jonathan NACKSTRAND / AFP

A NATO-főtitkár elismerte, hogy bár a szövetségeseket nem fenyegeti közvetlen veszély, a veszély „teljes sebességgel” halad a transzatlanti szövetség felé. „Nem állunk háborúban, de nem is biztos békében” – mondta.

„Az európai országok nemzeti jövedelmük átlagosan akár negyedét is elköltik nyugdíjakra, egészségügyre és a társadalombiztosítás egyéb kiadásaira. Ennek a pénznek azonban csak egy kis töredékére van szükségünk ahhoz, hogy védelmünket sokkal erősebbé tegyük, és megőrizzük életmódunkat. A védelem előtérbe helyezéséhez politikai iránymutatásra van szükség. Ez rövid távon kemény és kockázatos lehet, de hosszú távon elengedhetetlen.”

Védelmi kiadások a GDP arányában

Euronews

„Ne felejtsük el, hogy Európában a világ népességének 10 százaléka él, de a világ összes társadalombiztosítási kiadásának 50 százalékát mi költjük el. Tehát ebben az értelemben, azt hiszem, van némi mozgásterünk” – tette hozzá.

Ahhoz, hogy további pénzeket szabadítsanak fel a védelmi szektor számára, a NATO-országok állampolgárainak, különösen Európában, azt is meg kell mondaniuk bankjaiknak és nyugdíjalapjaiknak, hogy “egyszerűen elfogadhatatlan, hogy nem hajlandók befektetni a védelmi iparba” – érvelt Rutte.

„A védelem nem ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a tiltott drogok és a pornográfia. A védelembe való befektetés egyben biztonsági beruházás is. Ez kötelező” – hangsúlyozta.

Mivel Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-re GDP-jének mintegy 7–8 százalékát védelmi kiadásokra költi, az Egyesült Királyság pedig a 2,5 százalékos referenciaérték felé halad, ezért az uniós országok arról tárgyalnak, hogy miként fokozhatnák közös erőfeszítéseiket a védelmi képességek növelése érdekében, miután a hidegháború végét követően évtizedek óta kevés a beruházás.

A NATO jelenlegi 32 tagállamából nyolc még nem érte el a 2 százalékos referenciaértéket, köztük olyan EU-országok, mint Olaszország, Belgium és Spanyolország.