Sorra ébred fel az európai politikusok lelke mélyén a kontinens önállóságát fontosnak tartó Charles de Gaulle szelleme, miután hónapról hónapra inog meg mindjobban Washington elköteleződése az európai biztonsági architektúra iránt. Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök a transzatlanti viszony minden vitás pontjánál hangosan jelzi, hogy a kulcs a stratégiai autonómia.
Ez egészen Donald Trump második mandátumának kezdetéig olyasféle párizsi különutasságnak tűnt, mint amikor De Gaulle 1966-ban kivonta Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, de az az észak-atlanti szövetség tagja maradt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az idei davosi Világgazdasági Fórumon közössé tette a gondolatot, amikor kijelentette: „Itt az idő, hogy új és független Európát építsünk.”
https://hvg.hu/360/20260217_marco-rubia-munchen-europa-usa-vigyony
A történelemben egyetlen nagyhatalom sem szervezte ki másnak a túlélését, és maradt fenn
– ezt már az Európai Védelmi Ügynökség 21. születésnapján mondta Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hangsúlyozta, hogy a világrend átalakulása nem átmeneti, hanem strukturális, az amerikai külpolitika elfordulása Európától szerinte nem Trump megválasztásával kezdődött, és nem is ér véget a mandátumával. „A mi válaszunk erre a veszélyes világra az európai függetlenség, az európai autonómia. Nagyobb európai felelősségvállalás a saját védelmünkért” – mondta, és európai NATO-pillér kiépítésére hívta a tagállamokat.
A határozott kiállás nemcsak az amerikai elnöknek, hanem Mark Rutte NATO-főtitkárnak is válasz, aki beolvasott az Európai Parlament képviselőinek: „Ha bárki is azt gondolja itt, hogy az Európai Unió vagy Európa egésze képes megvédeni magát az USA nélkül, az csak álmodozzon tovább. Nem képes rá.” Az európai NATO-pillért üres kifejezésnek minősítette, és sok szerencsét kívánt a képességek felépítéséhez, amire az érintett országok jó része nemrég még a GDP 2 százalékát is sajnálta.
https://www.youtube.com/watch?v=KWKOu6Uptl0
Vita Európán belül bőven akad. Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi tagja azt sürgette, hogy az EU hozzon létre százezer fős haderőt, amivel ki lehet váltani a kontinensen állomásozó amerikait. A közös európai hadsereg ötlete tetszik annak a Spanyolországnak is, amely egyedüliként harcolt ki magának felmentést a GDP 3,5 százalékának megfelelő védelmi kiadások alól.
Kallas azzal kontrázott, hogy „akik azt mondják, hogy szükségünk van európai hadseregre, talán bele sem gondoltak ebbe gyakorlati szempontból”. A jelenlegi európai NATO-hierarchia tetején az Európai Szövetséges Erők Főparancsnoka áll, aki mindig amerikai, tavaly júliustól Alexus Grynkewich tábornok. Kallas úgy gondolja, Kubilius elképzelése alternatívateremtés helyett aláásná a NATO-t, s Európa két szék között a pad alá esne.
Nincs egység politikai szinten sem. Az EU kettős motorjaként emlegetett Franciaország és Németország a legritkább esetben tud közös álláspontot kialakítani. Macron harcias és konfrontatív külpolitikát sürget, s rendszerint radikálisabb döntéseket javasol, míg Friedrich Merz német kancellár megfontoltabb és atlantista alapállású. Utóbbi ezt nemrég azzal indokolta, hogy Franciaország kevésbé van kitéve kereskedelmi háborúnak az USA-val, mint Németország.
A védelempolitikai területen a leginkább fájó pont az, hogy közel egy évtizednyi munka után nyilvánvalóvá vált: kútba esett a két ország közös, hatodik generációs vadászgépének projektje.
Az európai megosztottság szimbóluma lehetne, hogy jelen állás szerint egységes vadászgép helyett csak a harci szoftverek ökoszisztémája lesz közös.
https://hvg.hu/gazdasag/20251119_Macron-es-Merz-Berlinben-talalkoztak-hogy-a-szakadek-szelerol-rangassak-az-europai-vadaszgepprojektet
Németország szorgalmasan fegyverkezik, s építi „Európa legerősebb konvencionális haderejét”, aminek létrehozására Merz tett ígéretet. „Ha azt akarjuk, hogy újra komolyan vegyenek minket, meg kell tanulnunk a hatalmi politika nyelvét” – mondta a kancellár, s azt is megemlítette, hogy az amerikai védőernyő alternatívájaként fel lehetne tölteni tartalommal az EU 2009 óta létező kollektív védelmi záradékát, ami a NATO ötös cikkelyénél is konkrétabban fogalmaz – csak hát nem áll mögötte az USA ereje.
A NATO keleti felén Lengyelország és Magyarország sem támogatja hangosan az amerikai garanciák kiváltását európaival. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „az Egyesült Államok nélkül nincsen NATO, sőt európai biztonság sincs”, mivel a kontinens meggyengült, miután a tartalékai nagy részét Ukrajnának adta.
