Aláírták a NATO-csúcs zárónyilatkozatát, hivatalos az ötszázalékos vállalás
A várakozásokhoz képest nem sok váratlan esemény történt az elmúlt évek legvisszafogottabb NATO-csúcsán. A legfontosabb elem a védelmi kiadások emelése, de a szöveg cáfolja Trump tegnapi kijelentését. Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
HVG
Elfogadták a tegnap óta zajló hágai NATO-csúcs nyilatkozatát a 32 tagú szövetség állam- és kormányfői. Az elmúlt napok várakozásaihoz képest nem sok újdonság van benne.
Legfontosabb eleme az új védelmi fogadalom: 2035-ig a GDP öt százalékára kell tornázni a katonai kiadásokat, melyből 3,5 százalékpont megy a tényleges hadügyre, 1,5 pedig az ezzel kapcsolatos egyéb fejlesztésekre.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
A Biden-éra NATO-csúcsain központi helyet kapó Ukrajna már csupán olyan kontextusban merül fel, hogy a támogatása elszámolható védelmi kiadásnak. A bukaresti csúcsról ismerős „visszafordíthatatlan út a NATO-ba” pedig már olyan távol van, hogy nem is látható.
A Ukrajna támogatásáról szóló passzus olyan óvatosan van megfogalmazva, hogy az Orbán Viktor számára is vállalható legyen: „A szövetségesek megerősítik tartós szuverén kötelezettségvállalásaikat, hogy támogatást nyújtanak Ukrajnának.” Tehát azt erősítik meg, amit eddig is vállaltak, Magyarország pedig csupán humanitárius segítséget nyújtott háborúban álló szomszédjának. A nyilatkozat ezúttal nem ítéli el Oroszországot az ukrajnai agressziójáért.
A résztvevők megerősítik elkötelezettségüket a legerősebb katonai szövetség és a kollektív védelmet lefedő ötös cikkely felé. „Egy elleni támadás egyben támadás mindannyiunk ellen is.”
Oroszország és a terrorizmus fenyegetésként jelenik meg.
2035-ig a GDP öt százalékát évente az alapvető védelmi követelményekre, valamint a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kiadásokra fordítják. Ez két kategóriára bomlik: A GDP legalább 3,5 százalékát fordítják az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességcéljainak teljesítésére, a további másfél százalék pedig a kritikus infrastruktúra és hálózatok védelmére, polgári felkészültségre és a reziliencia kiépítésére, valamint az innováció serkentéséhez és a védelmi ipari bázis megerősítésére használható. A célokat 2029-ben felülvizsgálják.
Megerősíti a kötelezettségvállalásokat, hogy tartósan elkötelezettek Ukrajna támogatása iránt, melynek helyzete hozzájárul a NATO államainak biztonságához is. A védelmi kiadások előző pontban vázolt számításába beleszámít Ukrajna és védelmi iparának támogatása.
Kifejti az elköteleződését a transzatlanti hadiipari együttműködés mellett, és a kereskedelmi akadályok felszámolását ösztönzi.
Megköszöni a vendéglátást Hollandiának, és a következő két NATO-csúcs helyszínét Törökországba és Albániába teszi.
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám -mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.