#vélemény



Gergely Márton: Várj, míg felkel majd a nép

A választónak nem kell olyan áldozatokat vállalnia, mint Szabó Bence volt rendőr századosnak. Az egyetlen kényelmetlenség: négyévente egyszer, 13 órán keresztül van az emberek kezében, hogy ítélkezzenek. Utána már nincs súlya semminek, sem egy Facebook-lájknak, sem a tüntetésnek.



Tóta W. Árpád: A sas kapkodni kezdett, mostanra pedig már kotkodácsol

Ha a hatalom veszít, az persze nem jelenti azt, hogy mostantól másképp leszünk egyformák. Nem erre adunk felhatalmazást, hanem pont arra, hogy lehessünk sokfélék, különbözőek, a mélyen hívő falusi kertésztől a liberális leszbikusig. Akik most együtt indulnak el. Nem azért, mert pont ugyanazt gondolják, hanem mert mind kinőtték Orbán ketrecét. Aztán majd vigyázunk, hogy ne építsünk új ketrecet.





Mit üzen a politikusok választási drogtesztje?

A kidobott pénzél is nagyobb problémának tartom, hogy a politikusi drogtesztek azt a képet erősítik, mintha mindennek bármi értelme, jelentősége lenne. Mintha bármilyen szempontból számítana, hogy a szóban forgó politikusok előző este elszívtak-e egy marihuánás cigarettát vagy nem. Demetrovics Zsolt addiktológus véleménye.


Jakus Ibolya: A haza becsülete

Mi jöhet még azután, hogy az Orbán-rezsim erőszakszervezetekkel ront a nemzetre, családi pénzjegynyomdává alakította a gazdaságot, és Mária helyett nyíltan Putyin elvtársnak ajánlotta fel az országot? Mi hat még a választókra? Szubjektív lapajánló.








Várkonyi Andrea, a temus Marie Antoinette

Doktor Várkonyi Andrea becsületesen dolgozó magyar orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók és önkéntesek tízezreit alázza meg. Megalázza a sürgősségi osztályok műanyag székein várakozókat, a háziorvos nélkül tengődőket, azokat, akik a ki nem szűrt rákban idő előtt meghalnak.




Munk Veronika: „Először az újságírókért jöttek. Nem tudjuk, mi történt azután”

Több mostani eset mutatja, hogy a terepen dolgozó újságírót a hatalmi potentátok már nem a kérdező félnek tekintik, hanem ellenségnek, és nekik még a fizikai bántás is belefér. De amíg a riporter dacos szakmaisággal ott marad a kamera előtt, és amíg az olvasó nem fordítja el a fejét, addig a lökdösődés csak a gyengék látványos bizonyítványa marad, a kérdéseket nem lehet kitakarítani.