szerző:
Nyusztay Máté
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szándékosan korlátozta a Facebook Varga Judit közösségi oldalát az igazságügyi miniszter sugalmazása szerint, a techcég szóvivője viszont lapunknak cáfolta, hogy beavatkoztak volna. De vajon tényleg Zuckerbergék ármánykodásáról van szó, vagy netán arról, hogy a Fidesz – Donald Trump esetéből is okulva – egy Facebook-törvénnyel a háta mögött akar nekivágni a 2022-es választásnak?

Önök hisznek a véletlenekben?

– tette fel a sejtelmes kérdést szerda reggeli Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter, aki gyakorlatilag cenzúrázással vádolta meg a közösségi oldalt, azt állítva, hogy egy korábbi bejegyzése után/miatt a töredékére csökkentették az oldala elérését, és ezért magyarázatot követel a techcég képviselőitől.

Láss csodát

A miniszter azt állítja, hogy hétfőn, pár órával az után, hogy egy posztot tett közzé a közösségi média kiemelt szerepéről a 2022-es választásokon, a Facebook előzetes értesítés és indoklás nélkül úgy állította át az algoritmusait, hogy ezzel a korábbiakhoz képest a negyedére-ötödére esett vissza az oldal bejegyzések elérése, vagyis szerinte korlátozták, hogy hány felhasználó hírfolyamában jelenjenek meg a posztjai. Ennek következtében Varga szerint az általa fontosnak tartott politikai üzenetek is "jóval kevesebb emberhez jutnak el ezen a csatornán". A miniszter rögtön kész választ irányzott elő erre, ugyanebben a posztban azzal is előhozakodott, hogy ha kell, törvénymódosításokra is javaslatokat fognak tenni a közösségi média rendszabályozására.

Ezektől bármi kitelik?

Varga Judit még ennél is tovább ment, a posztja háttérhatalmazással zárult:

"Látjuk, mi történik a világban, látjuk, hogy a globális techcégek mögötti erőcsoportok akár választásokat is képesek eldönteni. Nem szabad naivnak lennünk, minden eshetőségre fel kell készülni és átláthatóvá kell tenni ezen globális cégek működését és döntéseit."

Azt kívülállóként nehéz megítélni, hogy a Facebook valóban alkalmazott-e ilyen drákói szankciót Varga Judit százezer fős rajongói oldalával szemben (azt csak az oldal adminisztrátorai láthatják, hogy hány felhasználót érnek el a bejegyzéseikkel). Az viszont biztos, hogy ha valóban ötödannyi felhasználót érnek el hétfő óta, annak a rajongók aktivitásán és létszámának növekedésén is tükröződnie kell. Az elérés (reach) ugyanis szorosan összefügg az aktivitással: minél több rajongó hírfolyamában jelenik meg a poszt, annál több az aktivitás – lájk, komment és hozzászólás – és fordítva: minél több az aktivitás, annál több felhasználó hírfolyamában jelenik meg a poszt (például értesítések révén: "az ismerősöd hozzászólt Varga Judit bejegyzéséhez"). És valóban, mintha látszódna némi visszaesés a korábbi hetekhez képest, bár ezt karácsony előtt valószínűleg sok Facebook-oldal kezelője elmondhatja. Varga Judit közelmúltbeli bejegyzéseinek adatai alapján két következtetés biztosan levonható: kétségtelenül nem ez a legerősebb hét az oldal történetében, a 75-80%-os csökkenés viszont barokkos túlzás. Az tény, hogy például ez a poszt finoman szólva nem lett virális, de hogy vajon miért, azt olvasóinkra bízzuk:

De nézzük, mint mondanak a számok, hogyan alakultak a főbb mutatók a miniszter közösségi oldalán az elmúlt hetekben. (Az adatok nyilvános forrásból, részben a Socialbakers alkalmazásból származnak, és a szerda délutáni állapotot tükrözik.)

Nem megy a szekér?

December 1–15. között Varga Judit oldalán naponta átlagosan 3, összesen 47 bejegyzés jelent meg. Ezek szinte kizárólag fotóval – jellemzően saját magáról készült fényképekkel – illusztrált szövegek voltak a legkülönbözőbb témákban, a családi fényképektől a kormány brüsszeli harcáig. Az oldal amúgy meglehetősen jól pörög, egy-egy posztra nagyjából 10 ezer interakció érkezett (9 ezer lájk, 500 hozzászólás és 400 megosztás), ez esetenként – például a brüsszeli vétóról szóló posztoknál – felment 15-20 ezerig. Ha határvonalat húzunk az ominózus hétfői posztnál, akkor a december 1–13. között megjelent 36 poszt átlaga 10 ezer, a december 14–16 közötti 10 poszt átlaga már csak 6 ezer interakció. Ezen a rendkívül kis mintán – ami emiatt torzíthatja a számokat – tehát legfeljebb 40%-os csökkenést látunk szerda délutánig, de semmiképpen sem 75–80 százalékosat.

De még ez a 40% is erősen kérdőjeles, mivel viszonyítási alap kérdése: mint bármilyen más statisztikában, ha a legmagasabb számokhoz viszonyítunk, mindig visszaesést fogunk látni, így a brüsszeli vétóról szóló posztok eléréséhez képest az azt követő bejegyzések mutatói valóban lehangolóak lehetnek. Miközben a karácsony előtti periódusnak is megvannak a maga sajátosságai a Facebookon is, és valószínűleg a politikusok lájkolgatása nem tartozik közéjük.

Az sem mellékes, hogy Varga Judit már szerda reggel farkast kiáltott, holott a keddi posztjainak mutatói azóta emelkedtek (az algoritmus a felhasználók szokásait is figyelembe veszi, amikor a posztokat szétteríti, ezért láthatunk akár több napos posztokat is a hírfolyamukban). Arról nem beszélve, hogy a miniszternek voltak már ennél gyengébb napjai is – a Facebookon biztosan –, lásd a december 3-i számokat a fenti grafikonon. A hasonló hullámvölgyek pedig teljesen megszokottnak számítanak a közösségi felületeken (így a hvg.hu Facebook-oldalán is). A cenzúrázás verzióját tovább gyengíti, hogy ez esetben mégis hogyan jöhetett össze már délutánra 7–8 ezer – tehát a korábbi átlagnál alig kevesebb – interakció a miniszter szerdai bejegyzéseire.

A rajongótábor növekedési üteme még kevésbé igazolja vissza a miniszter állítását. Hétfőn ugyanis 202, kedden pedig 192 új kedvelővel gyarapodott az oldal, az elmúlt 30 nap átlaga pedig 257 napi új rajongó.

Tehát itt is legfeljebb 22%-os csökkenésről beszélhetünk, ami bőven belefér a Facebook-oldalak általános hullámzásába, sőt itt aránylag kis hullámvölgyről van szó, a napi nulla új rajongó sem ritka egy népesebb Facebook-oldalnál.

Bűnhődés bűn nélkül?

Az sem világos, hogy mégis milyen bűnt követhetett el Varga Judit, hogy ilyen súlyos büntetést érdemeljen (mármint abban az esetben, ha elvetjük azt a verziót, hogy valaki a Facebook központjában egy potméterrel állítgatja a neki nem tetsző politikusok oldalainak elérését). Bejegyzései alapján ugyanis Varga, illetve az oldalának kezelői valószínűleg betartották a játékszabályokat, amennyiben nem posztoltak az irányelvekbe ütköző, gyűlöletbeszédnek, fake newsnak vagy rémhírnek, uszításnak minősíthető tartalmakat, vagy mondjuk pornót. És miután az oldal május óta nem tesz közzé hirdetéseket sem, így ezek sem akadhattak fenn a szűrőn. Ha mégis megsértették volna a szabályzatot, akkor egyrészt arról kaptak volna értesítést, másrészt a Facebook a sérelmezett tartalmakat törölte volna ahelyett, hogy a poszt helyett az egész oldal elérését korlátozza. Ezen kívül még felmerülhet, hogy a felhasználók tömeges negatív visszajelzéseire reagált az algoritmus, ez politikusok esetében viszonylag gyakran előfordul. Negatív visszajelzésnek tekinti az algoritmus, ha valaki spamnek jelöli, elrejti vagy feljelenti a neki nem tetsző posztot vagy oldalt, illetve, ha leiratkozik, "kiköveti" az oldalt. Ezeket a feljelentéseket a Facebook moderátor csapata utólag felülvizsgálja ugyan, de ez időbe telhet. Márpedig a reakciók alapján ez kevéssé valószínű a Varga Judit által említett hétfői poszt esetében, ami olyan általánosságokról szólt, mint hogy "a politikai kommunikációban a közösségi média aktivitás fontosabb, mint valaha".

Nehezen hihető tehát, hogy ez vörös posztót jelentett volna akár a felhasználók, akár a Facebook algoritmusai, pláne a moderátorai számára. A történet érdekessége, hogy a kérdéses posztban Varga a telex.hu több cikkét is linkelte – tőle szokatlanul. Vagyis azzal, hogy Varga cenzúrát kiáltott, egyszersmind a Telex cikkeire is ráirányította a figyelmet.

Az algoritmus

A Facebook algoritmusa egyrészt titkos, másrészt rendszeresen változik, harmadrészt rendkívül összetett, mivel rengeteg szempont alapján rangsorol minden egyes felhasználót, oldalt és az általuk publikált tartalmakat. Az algoritmus a jelenleg 3 fő szempontot vesz figyelembe, amikor a számtalan tartalom alapján rangsorolja, mikor milyen posztok jelenjenek meg a hírfolyamunkban:
  1. Kikkel, illetve milyen oldalakkal szoktunk általában interakcióba lépni egy adott időszakban (kedvelni, kommentálni, megosztani).
  2. Milyen médiumról van szó (videó, fotó, hivatkozás, esemény stb.).
  3. Milyen népszerű a poszt (hány interakció van rajta és mennyi időt töltöttek az elért felhasználók a "fogyasztásával")

Ezek a fő markerek tehát abban segítik az algoritmust, hogy eldöntse: mennyire valószínű, hogy tetszeni is fog, amit látunk a hírfolyamunkban. Mindez Varga Judit Facebook-oldala esetében azt jelenti, hogy ha valaki követi az oldalt, de nem szokott a posztjaira reagálni, akkor nyilván kisebb eséllyel fog találkozni a bejegyzéseivel, mint mondjuk a családtagok fotóival, amiket gyakran lájkol. Aki viszont régi, hűséges rajongó és rendszeresen reagál a posztokra, a hírfolyamában nagyobb súllyal fognak megjelenni hasonló bejegyzések. Tehát az algoritmus fontos ismérve, hogy nem buta, "csak vak", azaz csak a felhasználói magatartásokat követi, illetve próbálja megjósolni a mesterséges intelligencia segítségével.

Tehát alapesetben adott egy ártalmatlan Facebook-poszt és pár ínséges nap Varga Facebook-oldalán karácsony előtt.

A kérdés tisztázása érdekében megkerestük a Facebookot is, hogy reagáljanak a miniszter vádjaira. A vállalat szóvivője útján tömören azt felelte lapunknak:

Semmilyen intézkedést nem hoztunk ezzel a Facebook-oldallal kapcsolatban.

Ha hihetünk a Facebooknak és kizárjuk a szándékos beavatkozást, de a véletlenekben sem hiszünk, akkor egy kézenfekvő magyarázat marad arra, hogy Varga Judit ezt az egészet most előhozta, amivel ráadásul maga a miniszter szolgált, ráadásul mindkét említett posztjában.

Kellett egy ürügy?

Az algoritmusnál sokkal egyszerűbb képlet, hogy a miniszter ezzel az egésszel mit akarhatott elérni, üzenni a követőinek. Nehéz nem észrevenni legalábbis, hogy az igazságügyi miniszter a "bűnös hétfői", majd a szerda reggeli bejegyzésében (valamint számos más nyilvános megszólalásában) hangsúlyosan szerepelt a Facebook megregulázása, ráadásul a 2022-es választásokra való felkészüléssel összefüggésben. Magyarán a Facebook-oldalának kétségtelenül némi visszaesést mutató e heti számai kapóra jöhettek a Facebook rendszabályozására irányuló kormányzati törekvések megvalósításához, amit Varga és több más kormánypolitikus is jó ideje szeretne elérni.

"Azért hoztuk létre az Igazságügyi Minisztériumban a Digitális Szabadság Bizottságot, hogy minden az online/digitális térben tapasztalható kérdést, anomáliát megvizsgáljunk és szükség esetén javaslatot tegyünk a jogszabályi környezet megváltoztatására az adatvédelem, a személyiségi jogok, gyermekeink védelme, a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a fogyasztóvédelem, a nemzetbiztonság, a versenyjog és a fair adófizetés terén" – valószínűleg ez a szerdai poszt kulcsüzenete, amit a cenzúraváddal próbálhatott meg eladni.

A "Facebook-probléma" állami szintű megoldása – avagy a hírhedt Facebook-törvény – hónapok óta asztalon van, bár nem újkeletű törekvés a magyar kormány részéről (sem), hogy megpróbálják valamilyen módon szabályozni, számonkérhetővé tenni a Facebook (sokszor valóban nem teljesen transzparens) működését, és megteremteni például a jogi felülvizsgálat lehetőségét a közösségi oldal korlátozó döntéseivel szemben, vagy akár adózásra bírni a világ egyik legnagyobb bevételű, ám szerény adózási szokásairól ismert cégét. Éppen ezzel a céllal alakította meg a posztban is említett bizottságot a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium idén tavasszal. A Digitális Véleményszabadság munkacsoport fő feladata ugyanis éppen az, hogy "átláthatóvá tegye a nemzetközi technológiai cégek működését". Varga Judit már a testület megalakulásakor arról beszélt:

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e uralni a technikát, vagy a technika uralja majd életünket.

És "láss csodát", szó szerint ugyanez a mondat szerepel a szerda reggeli Facebook-posztjában is. Vagyis a Facebook-törvénynek megágyazó nyilatkozatok paneljeit használta a bejegyzésében is.

Gyűlnek a fellegek

A Varga-féle munkacsoport tavasz óta fáradozik a "Facebook-törvény" kidolgozásán. Az ülések jegyzőkönyve alapján egyelőre a nemzetközi példákat, a jogi mozgásteret és hatásköröket próbálják feltérképezni. A munkacsoportban egyébként elhangzottak meredek felvetések: Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke például olyan Facebook-törvényt kért a kormánytól, amely alapján "egy magyar hatóság" felülbírálhatná a magyar profilok felfüggesztését. Fauszt Zoltán, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja pedig azt sürgette, hogy "jogtechnikai eszközökkel" kényszerítsék a Facebookot titkos algoritmusának nyilvánossá tételére. Hasonló kezdeményezések korábban is fel-felbukkantak a kormány háza táján, tavaly például a Századvég Alapítvány sürgetett keményebb fellépést az "önjelölt cenzorokkal" szemben a kormány számára megfogalmazott ajánlásaiban a Facebook "cenzúrája" ellen.

A huszonkettes csapdája

©

Hogy mindez miért lett ennyire sürgős a magyar kormány számára, arra vélhetően két dátum ad megoldást: a 2020-as amerikai elnökválasztás és a 2022-es magyar parlamenti választás. Intő jel lehet a magyar kormány számára Donald Trump veresége, amit a konzervatívok előszeretettel tudnak be a Facebook ármánykodásának, miután a közösségi oldal tömegesen törölt a konzervatív oldalhoz köthető közösségekben szakmányban előállított kamuprofilokat és fake news-nak minősített tartalmakat, és ami még fontosabb: jelentősen korlátozta a Trump-csapat hirdetésdömpingjét, amivel a demokrata kihívót, Joe Bident próbálták befeketíteni, vagy akár Covid-szkeptikus propagandát terjeszteni, ezáltal csökkentve a Trump-adminisztráció felelősségét a járvány kezelésében.

Nem volna meglepő tehát, ha valami hasonlótól tartana a magyar kormány is, amely szintén "virtuális Facebook-hadsereggel" próbálja – sokszor a Trump-csapat által is használt módszerekkel: facebookos álhíroldalakon és csoportokban terjesztett dezinformációkkal és lejárató tartalmakkal – a saját javára, illetve ellenfelei (a hazai ellenzék, vagy éppen Soros György) ellen hangolni a közvéleményt a közösségi médiában. Ennek egyik iskolapéldája az Elég! elnevezésű oldal, amit annak idején kiemelt helyen említett a hadsereget lebuktató cikkében a 444.hu:

Trumpék esetére utalt a magyar igazságügyi miniszter is, amikor arról értekezett, hogy "a globális techcégek mögötti erőcsoportok akár választásokat is képesek eldönteni".

Hiszem, hogy a konzervatív oldal sokat fejlődött e téren is, de természetesen mindig van lehetőség a további javulásra

– írta a közösségi média használatával és szerepével kapcsolatban Varga Judit, aki egy latin közmondással zárta posztját: Citius, altius, fortius!, vagyis Gyorsabban, magasabbra, erősebben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vadon élő óriáspandák ádáz küzdelmét kapták lencsevégre Kínában – videó

Vadon élő óriáspandák ádáz küzdelmét kapták lencsevégre Kínában – videó

A tavalyi évünk a főzésről és a takarításról szólt otthon, a vasalást bezzeg hanyagoltuk (interjú)

A tavalyi évünk a főzésről és a takarításról szólt otthon, a vasalást bezzeg hanyagoltuk (interjú)

Kereken 500 lóerős az új Brabus Mercedes S-osztály

Kereken 500 lóerős az új Brabus Mercedes S-osztály