Kelet-európai vendégmunkásokat csábít munka reményével Magyarországra egy ukránokból és afgánokból szerveződött maffia, a hálójába került palimadarakat embercsempészetre bírja rá – sokszor fenyegetés útján. A magyar rendőrök csak kis halakat buktatnak le.
A szabadságukról Nyugat-Európába visszatérő vendégmunkások miatt háromórás várakozás alakult ki a személyforgalomban a röszkei autópálya-határátkelőhely belépő oldalán szombat délelőtt.
Az újranyitás ellenére egyre nagyobb a baj a vendéglátásban; az eddiginél jóval több vendégmunkást hívna ide a kormány; visszavonták a civilek támogatóinak listázásáról szóló rendeletet. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Eddig sem volt leányálom spárgát gyűjteni Németországban napi 10–12 órában, de a koronavírus-járvány miatt minden még nehezebb lett.
Rabszolgaként dolgoztatják a jövő évi katari futballvébé beruházásain a külföldi munkásokat. Noha hivatalosan sokkal kevesebb áldozatot tüntetnek fel, az építkezéseken eddig legalább 6500 ember halt meg.
Egy szerb egészségügyi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy tavasszal is a hazatérő munkások miatt robbant be a járvány Szerbiában.
Munkásszállókon és húsüzemekben akciózott szerdán a német rendőrség. Azt gyanítják, hamis iratokkal csempésznek Németországba kelet-európai vendégmunkásokat.
Ausztriából a tiltás ellenére járnak át fogorvoshoz Magyarországra, a hobbisportolók nagy részét viszont visszatartja a bizonytalanság és a szigorúbb belépési szabályok. Miközben a kormány arról beszél, a határzárat a magyar gazdaság védelmében hozta meg, megnéztük, milyen nem várt következményekkel járhat még az újabb szigorítás.
A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy másfél évtized alatt 50 ezren települtek át Ukrajnából Magyarországra. Egy most készült tanulmány szerint azonban valójában csak 15 ezer kárpátaljai magyar távozott véglegesen a szülőföldjéről, a többiek inkább kétlaki életre rendezkedtek be a határ két oldalán, vagy eleve nem is magyar nemzetiségűek voltak.
Az ukrán és a román vendégmunkások nélkül sok magyar vállalat nehezebb helyzetbe kerül, a távolabbi országokból érkező dolgozók helyzetét pedig a többször nem egyértelmű iránymutatások nehezítik.
“Az első csatát megnyertük” - írta válaszában Schanda Tamás.
Németországi spárgaszedők sorsán keresztül világítja meg a Deutsche Welle, milyen gondokkal küzdenek most a kelet-európai vendégmunkások.
Az engedéllyel 10 ukrajnai magyar állampolgár élhet.
Egyszerűbb belépést enged a kormány a szomszéd országokból mezőgazdasági munkára érkezőknek, akiknek a karantén szabályait is csak úgy kell betartaniuk, hogy dolgozni elmehetnek.
A múlt héten Németországban kapta el a vírust 200 romániai vendégmunkás.
A koronavírus-járvány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a válságok aránytalanul súlyosan érintik a kisebbségeket, illetve a társadalom perifériáján élő, egyébként is sérülékeny csoportokat, a hajléktalanokat és a menekülteket.
A fogyasztóvédelem ellenőriz a napokban nagy felháborodást keltő drága csirkehús miatt, lecsapnak a csalókra, de az áremelkedés hátterében nem csak az áll, hogy minden kereskedő kalandor. A határok lezárása, a vendégmunkások elmaradása, a járvány miatti logisztikai átrendeződés is léket ütött a húspiacon, pedig csirke van dögivel.
Milyen a nálunk dolgozó vendégmunkások sorsa? Mennyivel képzettebbek és fiatalabbak a magyaroknál? Mekkora bajt okoz, ha nem beszélnek magyarul? Milyen jövőképet akar az állam mutatni nekik? És egyáltalán: hányan vannak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Közgazdasági Társaság.
A kormány elismeri, lakhatási hozzájárulással kell idecsalogatni a vendégmunkásokat, és úgy véli, Törökországot érdekeltté kell tenni a magyar gazdasági sikerekben, de azt nem árulja el, lesz-e bármi a nemzeti alaptantervben a szexualitásról. A kérdések vannak terítéken a Parlamentben.
Két év alatt megháromszorozódott az ukrán, szerb és vietnámi vendégmunkások száma Magyarországon. De majdnem kétezren dolgoznak Indiából is.
