Nem feltétlenül csalás, ha drágább a csirkemell

Pánikot keltett az a fotó, amely azt mutatta: a fővárosi Lehel piacon közel háromezer forintért árultak a héten csirkemellet. A fotó a fogyasztóvédők figyelmét is felkeltette, ám a helyszíni vizsgálaton már azt állapították meg, hogy "A fotókon szereplő hentesüzlet is az elhíresült összegeknél jelentősen kedvezőbb áron kínálta a csirkehúst. A csontos csirkemellet például 900 forinttal olcsóbban árusította a kereskedő."

A hvg.hu is tesztelte a csirkeárusokat, a Lehel téren és a szegedi piacon is. Kiderült nem minden kereskedő csaló, aki a korábbi másfélszereséért, vagy akár kétszereséért adja a baromfihúst.

És, bár a szupermarketek polcait elnézve ez nehezen hihető, valójában nem a csirkehús fogyott el, hanem egy kicsit átrendeződik a piac. Hiányoznak a vendégmunkások is, akik most a határ túloldalán rekedtek, de már ott állnak sorba a napokban már parkoló pályára tett dolgozók, akiknek munkába állításukhoz még az Operatív Törzsnek is be kellene avatkozni, és át kell szervezni a logisztikát is.

Farhát 198 és 498 forint között ugyanazon a szegedi piacon

Csütörtökön már a legtöbb helyen újra ott állt garmadával a polcokon a csirkemell. Ahol éppen a mell helye üres volt a pulton, ott is azt tudtuk meg, hogy reggel öttől fél hétig eladták az összest, néhány üzletben még délelőtt jön az utánpótlás. Az árakban nagy volt a szórás, az egyik placcon 1748 forint, a másikon 1850 forintba került a mell, a farhátért pedig az előbbinél 398 forintot, az utóbbinál már 498 forintot kértek. A szentesi Hungerit mintaboltjában az árak a boldog békeidőt idézték, itt a farhát a szokásos 198 forintos áron volt kapható, a mellet pedig 1499 forintért lehetett venni. Ez utóbbinál ráadásul dugig voltak a pultok, míg a többi baromfi üzletben a hajnali roham után megcsappant az áru.

Árak és kínálat a budapesti Lehel piacon

Túry Gergely

„Negyven rekeszt rendeltem, négyet kaptam, öt százalékkal drágábban” – mondja az egyik bolttulajdonos, akinek a beszerzési forrása azzal magyarázta a változást, hogy a magyar és a szerb és a román kormány is hozott döntéseket a határok lezárásáról, így az ingázók otthon maradnak inkább az óráról-órára változó helyzet és a jelenleg rájuk váró 14 napos karantén miatt. Korábban a Hungerit Zrt-től is vásárolt néhány kereskedő valamennyit, de most ott is visszafogják az árut. A nagyobb cégek több és olcsóbb csirkét tudnak kitenni a pultra, a kisebbek meg beszerzik, ahol tudják, és amennyiért tudják, ők kénytelenek többért árulni, mint a mintaboltját a saját üzeméből feltöltő Hungerit Zrt.

A szentesi cég nemrég került Csányi Sándor Bonafarm csoportjához, évente közel 80 ezer tonna baromfit dolgoznak fel, de ebben már kacsa, liba is benne van, és exportra is termelnek, de így is jelentős részét adják a hazai baromfipiacnak. A cég korábbi tulajdonosa munkaerőgondokkal küzdött, még munkásszállót is tervezett nyitni a külföldi vendégmunkásoknak, ahogy a térségben más vállalkozások is. Az agrárágazatban sok vendégmunkás dolgozott, most ebben egy kis zavart kelthetnek a járványügyi intézkedések.

Túry Gergely

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint a koronavírus miatt gyorsan megbicsaklott vállalkozásoktól már elbocsátottakkal gyorsan feltölthető a határzár miatt kialakult munkaerőhiány. Az élelmiszerrel foglalkozó ágazatban dolgozók számára azonban szükség van például tüdőszűrésre, ami most a járvány miatt szünetel. A Baromfi Termék Tanácsnak is van napi kapcsolata a nemrég megalakult munkacsoportokkal, ezek naponta egyeztetnek, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a folyamatos ellátás biztosítására.

Csirkehús van dögivel, krumpliból is lesz elég, már úton az import

Túry Gergely

Az idei évben 190 millió darab csirke kerül piacra a tervek szerint, ezt a tavalyinál is 20 millióval több, tehát semmiféle áruhiány nincs. Ezt is Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács elnökétől tudtuk meg. A szakember azt is elmondta: az elmúlt napok mizériáját az okozta, hogy a közétkeztetésben sok megrendelést visszamondtak, és a kiskereskedők, ahol a forgalom még a karácsonykor szokásos sokszorosára is megugrott, több rendelést adtak le. Ezért a logisztikát kellett pár nap alatt átszervezni, például, a kisteherautókat kamionokra cserélni.

Csorbai szerint ezt a pár napot azért nagy valószínűséggel többen kihasználták, amikor rávertek jócskán az árakra. De azt azért elismerte a szakember, hogy az élelmiszerek jelentős részét éppen Csongrád, Bács és Békés megyében állítják elő, itt nem ritkán foglalkoztattak szerb, illetve román munkásokat. Aki maga termeli, és viszi ki a piacra, mint a balástyai Józsi bácsi, az nem emel az áron, ugyanannyiért adja, mint a múlt héten, de a szegedi Mars téren is ilyenből van kevesebb.