Tíz településenként évente egymilliárd forint jár majd a korábbi vidékfejlesztési programok mellett, ennek a felhasználásáról az ígéret szerint helyben döntenek majd a települések. Magyar Péter a parlamentben azt is elárulta, hogy elsőként mely térségekben tesztelik a programot.
Csökkenti ugyanakkor az állami viszontgaranciákat, és döntött arról is, hogy a Széchenyi kártyánál Likvid típusú hiteltermékek esetén kötelező készfizető kezességvállalás nem írható elő.
Van település, ahol már annak is örülnének, ha az Orbán-kormány által elvont pénzeket megkapnák – derül ki a HVG összeállításából, amelyben arra kerestük a választ, mekkora várakozások övezik vidéken a felszabaduló uniós forrásokat, mire költenék azokat. Volt polgármester, aki az Orbán-rendszer sarcpolitikája után csak annyit mondott: „mindennek örülünk”.
Megtartaná, ami működik, felülvizsgálná azt, ami nem – Lőrincz Viktória a vidék- és településfejlesztési bizottság keddi ülésén elmondta, milyen tapasztalatokkal és elképzelésekkel kezdené miniszteri munkáját. Kitért a szolidaritási hozzájárulásra és a fővárosra is.
A mezőgazdasági termelők digitális átállására meghirdetett uniós pályázat legnagyobb elnyert összegeinek mintegy negyede külföldi származású gazdák cégeihez került Magyarországon.
Versenykorlátozó magatartást azonosított az Integritás Hatóság egy korábbi napelemes pályázaton.
Attól tart, magyar Florida lehet a tópartból.
Nagy István tárcavezető a Facebookon ismertette a menetrendet.
Két felsővezető lelép, több területet megkap a Nagy István vezette tárca.
Itt a miniszterek listája, és megjelent a tárcák felsorolásáról szóló törvény javaslata is, mégsem világos egyelőre, kihez mi tartozik majd, mindezt úgy, hogy a gazdasági kérdésekért kilencen is felelnek majd.
Hódmezővásárhelyen az állattenyésztési kiállításon próbáltuk megtudni, hogy eldőlt-e, ki kapja az agrártárcát az új kormányban. Úgy tűnt, hogy nincs még döntés, de a miniszter szívesen maradna.
A kormány felállítását május végére tervezi Orbán Viktor, de az bizonyos, hogy vannak olyan ügyek, amelyek az új struktúrától függetlenül napirenden maradnak.
A fideszes politikus szerint a magyarországi online élelmiszer-kereskedelmet magyar kézben kell tartani.
A mostani uniós ciklusban 4265 milliárd forint jut a vidékfejlesztésre, a következő hét év alatt ebből 750 milliárd forintra az élelmiszer-feldolgozók pályázhatnak. A keret háromnegyede a nagyvállalatoknak juthat.
Kockaházak felújításához és új házak építéséhez is lehet letölteni tervrajzokat a Nemzeti Mintaterv Katalógusból.
Hiába a jelentős EU-s mezőgazdasági támogatások, Magyarországon a Fidesz-közeli nagyvállalkozók a nyerők, a kisebb termelőknek, a helyi gazdáknak esélyük sincs, írja a zöld EP-frakció helyzetelemzése.
Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.
A KSH adataira hivatkozva cáfolja a Népszava, hogy érdemi változást hozott volna a Magyar Falu Program. Ennek kétéves költségvetése egyébként meghaladta a 350 milliárdot, 2021-ben pedig további 270 milliárd forintot fordít a kormány a programra.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
