Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az első pályázatokat már áprilisban kiírhatják, első körben, az 50 milliárd forintos keretre a kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek. A második félévben jelenhetnek meg a nagyvállalati kiírások, majd az 50+200 milliárd forint arányú elosztásban 2023-ban és 2025-ben is újabb körös pályázatokat ír ki az Agrárminisztérium (AM) az élelmiszer-feldolgozók számára. Felkai Beáta, az AM főosztályvezetője a CIB élelmiszeripari konferenciáján arról is beszélt, hogy míg az előző ciklusban több minisztérium koordinálásával futottak a szektort érintő pályázatok, mostantól ezeket az agrártárca menedzseli.
Az élelmiszeripari ágazat kistafírozását már sejteni lehetett korábban is, hiszen Lázár János ősszel, a New Deal videósorozatában emlegette, hogy a szektornak jelentős szerepe lehet a mezőgazdaság integrációs folyamataiban, ennek pedig a feltétele, hogy több támogatást is kapjanak.
Az élelmiszeripar jövőjének szentelt konferencián Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a sok pénzt jól kell elkölteni, akkor megy jó helyre, ha reális piaci alapokon nyugvó fejlesztésekre fordítják, nem pedig a vágyainkat megtestesítő kis vágóhidakra, és lekvárfőző műhelyekre. Éder ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkerülhetetlenül szükséges integráció főként azokban az ágazatokban volt sikeres, ahol a forgalmi adót 5 százalékra csökkentették, így tudott hasznosulni a feldolgozóknál a különbözet egy része. Az alelnök kitért arra is, hogy a termékfejlesztés területén is lemaradásban van a szektor, erre nagyobb figyelmet kell majd fordítani, és a kereskedelemben pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni a vásárlók árérzékenységét.
