Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az első pályázatokat már áprilisban kiírhatják, első körben, az 50 milliárd forintos keretre a kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek. A második félévben jelenhetnek meg a nagyvállalati kiírások, majd az 50+200 milliárd forint arányú elosztásban 2023-ban és 2025-ben is újabb körös pályázatokat ír ki az Agrárminisztérium (AM) az élelmiszer-feldolgozók számára. Felkai Beáta, az AM főosztályvezetője a CIB élelmiszeripari konferenciáján arról is beszélt, hogy míg az előző ciklusban több minisztérium koordinálásával futottak a szektort érintő pályázatok, mostantól ezeket az agrártárca menedzseli.
Az élelmiszeripari ágazat kistafírozását már sejteni lehetett korábban is, hiszen Lázár János ősszel, a New Deal videósorozatában emlegette, hogy a szektornak jelentős szerepe lehet a mezőgazdaság integrációs folyamataiban, ennek pedig a feltétele, hogy több támogatást is kapjanak.
Az élelmiszeripar jövőjének szentelt konferencián Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a sok pénzt jól kell elkölteni, akkor megy jó helyre, ha reális piaci alapokon nyugvó fejlesztésekre fordítják, nem pedig a vágyainkat megtestesítő kis vágóhidakra, és lekvárfőző műhelyekre. Éder ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkerülhetetlenül szükséges integráció főként azokban az ágazatokban volt sikeres, ahol a forgalmi adót 5 százalékra csökkentették, így tudott hasznosulni a feldolgozóknál a különbözet egy része. Az alelnök kitért arra is, hogy a termékfejlesztés területén is lemaradásban van a szektor, erre nagyobb figyelmet kell majd fordítani, és a kereskedelemben pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni a vásárlók árérzékenységét.
