Christine Lagarde, aki francia pénzügyminiszterként, majd az IMF vezérigazgatójaként szerzett magának nevet a nemzetközi pénzvilágban, elfoglalta helyét az EU széfjénél, az Európai Központi Bank élén.
Hatalmas csapást mért az Iszlám Államra, hogy megölték a vezérét, Abubakr al-Bagdadit. A kurd titkosszolgálati most együttműködött az amerikaiakkal, de kérdés, hogy Trump húzásai miatt ez így marad a jövőben is.
Milyen témákban kacsint össze Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, és vajon mi nem tetszik a magyar külpolitikában az orosz elnöknek? Németh András és Gergely Márton videóban elemezik a Putyin-látogatás hátterét.
Többször mondták, hogy halott, most úgy tűnik, ez igaz is, noha vannak, akik ezt még mindig nem hiszik el.
A virtuális valóságba belépő sebész, a műtendő páciens testébe „belelátó” orvos: Tajvanon az egészségügyi ellátás része a csúcstechnológia – tapasztalta a HVG helyszínen járt tudósítója.
Oligarchák és egykori miniszterek letartóztatásának a sora jelzi, hogy egyre hevesebb lesz az egymással vetélkedő oroszországi hatalmi csoportok közötti küzdelem a hamarosan Magyarországra látogató orosz államfő hátországában.
Kaisz Szajid becenevét szerény életvitelével és a vétkesek szigorú megbüntetésének ígéretével érdemelte ki, és abból is jól jött ki, hogy tévévitájában a tunéziai dialektus helyett az irodalmi arabot használta.
Az önállóságukért több mint száz éve küzdő kurdoknak folyamatosan azzal kellett szembesülniük, hogy az USA hatalmi érdekeitől vezérelve hol melléjük áll, hol hátat fordít nekik.
Hamarosan kiderülhet, van-e eszköze az EU-nak a magyar kormányfő sorozatos provokációinak megállítására. Ha Orbán megkapja a kért és megígért bővítési biztosságot, akkor az azt jelenti, hogy Brüsszel kapitulált előtte.
Most mi van abban, ha Orbán Viktor bemószerolta Ukrajnát az Egyesült Államok elnökénél? – legyinthettek sokan, amikor a minap híre ment a magyar kormányfő és Trump májusi találkozóján elhangzottaknak. Csakhogy az amerikai államfő botrányában a magyar diplomácia érdekei is sérülnek.
Brexit-szavazás után, Brexit-szavazás előtt, egy módosított kilépési megállapodás, egy újabb hosszabbítás – a több mint három éve tartó folytatásos szakítási dráma e heti aktuális fejezete.
Nagyon úgy tűnik, hogy megindult a tudományosan megalapozatlan, politikailag mégis nagyon hatásos amerikai abortuszellenes narratíva importja: itt a Szívdobbanás Konferencia, republikánus sztárvendéggel.
Öt éve még Klicsko tanácsadójaként ünnepelték Rudy Giulianit Ukrajnában, amikor a volt bokszoló Kijev polgármestere lett. Most viszont a volt New York-i polgármester is belebukhat abba, hogy Donald Trump egyik ügyvédjeként terhelő bizonyítékokat akart szerezni Ukrajnában az amerikai elnök demokrata riválisáról.
Izraelben vagy harmadszor is választást tartanak még ebben az évben, vagy sikerül az ellenzéki Beni Ganc politikai akrobatamutatványa, és 10 év után leválthatja a korrupcióval vádolt Benjamin Netanjahut a kormányfői posztról.
Az emlékezés a társadalom önvizsgálatára is okot ad Németországban.
Április óta tartó elnökségének első komoly válsághelyzetét kell kezelnie Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek, aki a helyi nacionalisták szerint kapitulációval felérő kompromisszumokra készül a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek látszólagos reintegrációjáért.
Nagyszabású tisztogatás zajlik Csecsenföldön: sorra váltják le és tartóztatják le a Ramzan Kadirov helyi elnök (képünkön) iránt nem teljesen lojális vezetőket.
Új front nyílt a szíriai polgárháborúban a kurdok elleni török támadással, a káoszban magára találhat az Iszlám Állam. Erdogan a katonai kalandjával otthonra üzen.
Olyannyira nem akar koalícióban kormányozni a kisebbségi kabinetet vezető Pedro Sánchez spanyol kormányfő, hogy a megismételt választás kockázatát is vállalja, ám ezzel újabb hónapokra bizonytalanságba taszítja a lassuló gazdaságot.
