Olyan halat találtak az Öreg-Túrban, amelynek nagyon nem kéne ott lennie
Ha rendszeressé válik a természetes szaporodása, azt nagyon meg fogja szenvedni a folyó.
#vízgazdálkodás
A megváltozott klímahelyzethez már nem passzol a tudása, önként távozott a vízügyi főigazgató
Szakmai pályafutása a víz levezetéséhez és az árvízvédelemhez kötődik, de most a víz megtartása került fókuszba. Ezért távozik Láng István.
zCast: A víz ott van a levegőben, le kell hozni, és meg kell tartani – a rekordvízhiányos év tanulságai
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Gajdos László legnagyobb feladata most jön: visszafordítani a hazai vízpolitika folyásirányát, hogy ne váljunk sivataggá
Minél több vizet tartsunk Magyarországon, lényegében ezt célozza egy új kormányhatározat, ami fordulatot jelent az eddigi vízgazdálkodásban. A miniszternek olyan dolgokat kell megvalósítania, amiket évek óta szorgalmaznak kutatók és civilek, de eddig csak kevés hatással.
Amikor a Hortobágyon százával hevertek a birkacsontvázak, és úgy tűnt, hogy a Balatonnak is vége
Az első dokumentált szárazság idején, 160 éve felére apadt a Balaton, és a népharag a nem sokkal korábban beüzemelt Sió csatornára zúdult. A természetet sem a vasútépítők, sem a vízügyesek nem tudták megregulázni.
Bezzeg Orbánék milyen jól felkészítették az országot
Néhány példa arra, hogyan viszonyult a NER a klímaváltozáshoz és a most tapasztalt energiaválság megelőzéséhez.
Vészhelyzetben kell újraépítenie a környezetvédelmet a Tisza-kormánynak, de zsebre teszik-e a népszerűségvesztést?
Élesben, a klímaváltozás közvetlen hatásaival szembesülve kell felépítenie a kormánynak a környezetvédelmi apparátust, hiszen 16 éve minisztériuma sem volt a területnek. A szakma egyelőre bizakodva figyel, de vannak ellentmondások a klímacélok és a Tisza választási programja között.
Az elmúlt 20 év legsúlyosabb hőhulláma után itt az ideje másként gondolni a vízre
Harmadfokú hőségriasztás van érvényben, a kormány vízellátási, közlekedési és munkaszervezési intézkedéseket rendelt el. Eközben az ország középső része súlyos aszállyal küzd. A kánikula idején a közbeszéd érthető módon a folyadékpótlásra és a hőség egészségügyi kockázataira összpontosít. A Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem szerint érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a klímaváltozás leglátványosabb és legközvetlenebb hatása valójában a vízen, az ország vízbázisán keresztül érvényesül.
Részletesen bemutatták, mihez kezd a Tisza-kormány a rendkívüli aszályhelyzettel
A most lehullott csapadékból is tartanak vissza vizet ahol tudnak, zsilipeket és fenékküszöböket építenek, és újítanak fel, ütemezik az öntözési vízhasználatot.
A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Százmilliókat kereshet az állami tulajdonban lévő vízkészleten Pintér Sándor volt államtitkárának érdekeltsége, akár 2051-ig
Magyarország természeti kincsei állami tulajdonban vannak, mégis akad olyan vízbázis, amely NER-közeli személynek termel bevételt – értesült a HVG. Információink szerint a Komárom-Esztergom megyei Tokodaltárón kinyert vizet az Aqua Európa Kft. adhatja el a vízszolgáltatónak, ebből pedig a cégnek évtizedeken keresztül több száz millió forintos bevétele keletkezhet. A vállalat tulajdonosai között néhány éve megjelent Tasnádi László, a Belügyminisztérium egykori államtitkára is.
zCast: Van, ahol már menteni való béka sem maradt – beszélgetés kiszárított tájakról, kibetonozott patakokról és hódokat utánzó aktivistákról
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
A DK bezáratná a környezetpusztító gyárakat
Dobrev Klára bemutatta a Demokratikus Koalíció kormányváltás utáni 13. törvénycsomagját, amely a hulladéklerakást is szabályozná, és átalakítaná a vízgazdálkodást.
Tényleg komolyan gondolják Iránban, hogy 1000 kilométerrel odébb költöztessék Teheránt a vízhiány miatt?
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
Békabrekegés és rejtélyes bugyogás: miért fontos, hogy szélesítik a Dunát Romániában?
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
Nagy változás jön a kerti kutak engedélyezésében
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Működik az újítás: már több mint 100 gazda ajánlotta fel földjét önként vízmegtartásra
A „Vizet a tájba!” programban arra vállalkoznak a gazdák, hogy elárasztják a felkínált földjeiket.
Univerzális oldóanyag a víz, de rengeteg pénzt is tud termelni
A tavalyi évet sem úszta meg az ország, ahogy a világ többi része sem árvizek és a velük járó pusztítás nélkül. Valahogy mindig sikerül átevickélni ezeken az időszakokon, de továbbra sem megoldott kérdés a hatékony vízgazdálkodás, pedig a vízre mindenkinek szüksége van. Ezt világszerte már jó pár innovatív cég felismerte. Némelyik jó eséllyel hamarosan kiemelt befektetési célponttá válhat.
Megfordítható a vízvesztés? A magyar vízkészletet a klímaváltozás is tizedeli, de van megoldás
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
„Az ország legfontosabb döntéshozója bemutatta, hogy gyakorlatilag a legalapvetőbb szakmai tudás, szakpolitikai felkészültség sincs a kormányzati döntéshozatal mögött”
Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.