Egy évben átlagosan 15-20 napig állnak fenn extrém körülmények, amelyekre fel lehetne készülni. Elsősorban józan megfontolásokkal, elfogadható kompromisszumokkal és szakmai döntésekkel, mondja a Duna Menti Regionális Vízmű korábbi üzemigazgatója, volt solymári polgármester. Vélemény.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
Nagy felbontású térkép készül a Duna és mellékágai medréről a folyó gemenci szakaszán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szakemberei MultiBeam technológiával mérik fel a hullámtéri ágak és a főmeder mélységváltozását, a hordalék útját. Emellett megfigyelik a talajvíz – és ezzel összefüggésben a növényzet és az állatvilág – változását is. A kutatáshoz 5G-t és mobil napelemes rendszert is biztosít az intézménnyel együttműködést bejelentő Huawei.
A pazarlás, a szennyezés és a túlfogyasztás miatt már nem lehet arra számítani, hogy a vízkörforgás örökké biztosítani fogja a vizet.
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
A szervezet szerint az új javaslat lehetővé tenné, hogy túlhasználják vagy elpazarolják a vízkészletet a gazdák.
Júniusban rengeteg kárt okoztak Magyarországon a villámárvizek. Az aszály után a szélsőséges, heves esőzések sújtják az országot, amire jobb, ha felkészülünk.
A Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához
Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Az Alkotmánybíróság elmeszelte a kúttörvényt, amely enyhített a két évvel korábbi jogszabály feltételein. Így ma a helyzet az, hogy minden egyes fúrt kutat be kell jelenteni. Nem fog menni.
Még az őszi ülésszakban szavazhatnak a képviselők.
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozatában.
Rengeteg vizet, naponta 140 litert használ el egy átlagember Angliában. A brit környezetügyi hatóság figyelmeztetése szerint ha nem változtatnak szokásaikon, bajban lesznek.
Hiába volt az ősz az átlagosnál csapadékosabb, ez nem volt elég arra, hogy a négy tározót feltöltsék. Ráadásul az utóbbi három évben elmaradt a téli hófelhalmozódás, így tavasszal az olvadásból sem lehetett kellő mennyiségű a vízutánpótlás.
Majdnem a Sió-hídig lejjebb hoznák a leendő új zsilipet, ezáltal egészen odáig nyílt Balaton-vizet lehetne biztosítani, ezzel együtt a kiliti duzzasztót is egy kilométerrel lejjebb költöztetnék.
A jövőben a vízbázisvédelembe, a megfelelő minőségű ivóvíz előállításába, a vízszállítás megoldásába vagy a korábban épült csatornák, vezetékek rekonstrukciójába kapcsolódhatnak be a magyar szakemberek Mongóliában.
A március 26-áig tartó első ütemben a jelenlegi 620 centiméteres vízállás napi átlagos öt centiméteres duzzasztással 665 centiméterre emelkedik. Egycentis emelkedéshez egymillió köbméter víz kell.
Zsákutcába kerülhet a hazai vízgazdálkodás, ha a kormányzati tervek szerint a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért felelős vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztériumhoz (BM) kerül, főosztályi szintre – közölte a WWF Magyarország pénteken.
A Tisza Kisköre alatti szakaszán korlátozott lesz a felhasználható vízkészlet, de 200 millió köbméter víztartalék áll rendelkezésre.
Elindult a Digital Delta program, ami a Big Data hatékonyabb elemzéssel járul hozzá az árvízvédelem fejlesztéséhez és a holland vízgazdálkodási rendszer optimalizálásához. A kezdeményezés célja a katasztrófák és a környezetkárosodás megakadályozása, de a rendszer 15 százalékkal csökkentheti a vízügyi feladatok költségeit is.
