Az Aszad-rezsim gyors összeomlása nemzedékek óta az egyik legjelentősebb fordulat a Közel-Keleten. Bizonytalan, hogy Szíria milyen irányt vesz, de Irán és Oroszország befolyása sokat gyengült.
Nem akarták Aszadot úgy látni, ahogy 13 éve Moammer Kadhafi líbiai vezetőt. A menekülést az orosz titkosszolgálat szervezte meg a lap szerint.
Szijjártó Péter élő Facebook-videóban foglalta össze a magyar miniszterelnök és az orosz elnök közti több mint egyórás szerdai eszmecsere velejét.
A két vezető egyebek mellett az energiaszektorban megvalósuló „kölcsönösen előnyös projektek további támogatásáról” egyeztetett.
A neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára szerint az orosz elnök azért vágott bele a katonai hadműveletbe, mert rohamosan csökken országa lélekszáma. A szerzők szerint nem véletlen, hogy a támadó egységek annyi gyereket hurcoltak el Ukrajnából.
Komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el az orosz államfő azzal, hogy az általa támogatott Bassár el-Aszad volt szíriai diktátornak menekülnie kellett a hazájából, miután Damaszkuszt bevették a lázadó erők. Ha ez nem lenne elég, lehetséges, hogy az egész közel-keleti és afrikai politikájukat újra kell gondolnia a Kremlnek, és búcsút mondhat Oroszország két szíriai bázisának is.
A Financial Times öt évvel ezelőtt arról írt, hogy 20 luxusingatlan tartozik a most elűzött szír diktátor unokatestvéreihez az orosz fővárosban.
Arról nem tudni, hogy pontosan hol tartózkodik a bukott szír elnök.
Itt az ideje, hogy Putyin cselekedjen. Kína segíthet – üzente a megválasztott amerikai elnök.
Fel kell készülni arra a forgatókönyvre – írja szerzőnk –, amelyet most a grúziai választások után látunk. Orbán Viktor elsőként sietett oda gratulálni, vajon mit hoz haza a választási csalások és politikai önkény világából? Vélemény.
A Szíriában zajló események nyomán a cikk két szerzője szerzője, Jonathan Sweet és Mark Toth megállapítja, elképzelhető, hogy leáldozott az orosz állam befolyásának a térségben. A történéseknek Ukrajnához is van köze.
Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprise Institute szakértője részletesen felidézi az 1994-es Budapesti Memorandumot is, mely üres biztonsági garanciákat adott a többi közt Ukrajna számára is.
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint sötét napok jönnek, ha Trump megint kilép a nemzetközi porondra. Zuhan a rubel árfolyama és ez nem sok jót ígér az orosz háborús erőfeszítések szempontjából, írja az Economist. Az USA egyelőre csupán megfigyelő az ismét kirobbant szír polgárháborúban, jegyzi meg a Wall Street Journal. Nem tartja kielégítőnek a Hezbollahhal kötött izraeli tűzszünetet az amerikai lap egy másik szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hiába vélik azt az európai szélsőjobb szereplői, hogy az ő emberük költözik be a Fehér Házba, számos ügyben lehet köztük és Donald Trump között komoly érdekütközés, véli Armida van Rij, a londoni Chatham House, a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzője.
Vlagyimir Putyin minden korábbinál egyértelműbb figyelmeztetést küldött az Ukrajnát fegyverekkel támogató nyugati országoknak, ám eddig egyszer sem váltotta be azon korábbi fenyegetéseit, amelyeket kilátásba helyezett az orosz „vörös vonalak” átlépésének esetére.
Az orosz elnök azt állítja, ha tudta volna, hogy a német kancellár fél a kutyáktól, nem viszi magával Konit a tárgyalásukra.
A Benjamin Netanjahu kormányfő elleni jogi fenyegetettség korlátok közé szorítja Izraelt. Még akkor is, ha az ICC által háborús bűnök miatt kiadott letartóztatási parancsot több állam – köztük Magyarország – elítélte. Közben odahaza korrupciós ügyének újabb felvonásával szembesül az izraeli miniszterelnök.
Giorgia Meloni hídépítő Budapest és Brüsszel között, írja a FAZ. Az Economist lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Vlagyimir Putyinnal. Az ukránok úgy érzik, a Nyugat cserben hagyta őket, mondja a Die Weltben Francois Heisbourg francia biztonságpolitikai szakértő. Irányváltásra számít az USA Ukrajna-politikájában a FAZ külpolitikai szerkesztője. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke szerint Németországnak az a kötelezettsége, hogy Netanjahu ügyében végrehajtsa a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát.
Az angol történész-politikai elemző Angela Merkel Freiheit, azaz Szabadság című önéletrajzának megjelenése alkalmából tárgyalja a volt német kancellár ellentmondásos politikai pályáját a Die Zeitban.
