Történelmi megállapodás Németországban: elfogadhatják az 500 milliárd eurós gigacsomagot
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
A szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de az ÖVP-vel zsákutcába torkolltak a kormányalakítási tárgyalások.
A szélsőjobb előretörésével végződött hétvégi német tartományi választások komoly figyelmeztetést jelentenek a berlini szövetségi kormánynak, és látleletet adnak a keletnémetek elégedetlenségéről egy évvel a jövő évi országos parlamenti választás előtt.
Az ideiglenes spanyol vagyonadózási modell átvétele több mint 270 milliárd euróval gyarapíthatná a tagállamok büdzséjét, erre jutott egy kutatócsoport, amelyet a Zöldek EP-képviselőcsoportja kért fel a munkára. A javaslat elméleti, hiszen az adózás tagállami hatáskör, vagyis magyarországi megvalósítása a magyar kormányon múlik. Kiszámolták: ezzel meg lehetne oldani a magyar tanárok fizetésemelését is. Mindössze a gazdagoknak kellene többet adózniuk – nem is olyan sokkal.
Koalíciós feszültséget okozott Németországban a fűtési rendszerek korszerűsítéséről rendelkező, egyelőre csak tervezett törvény.
Meghosszabbítják három német atomerőmű futamidejét, Scholz mindkét koalíciós partnerének egy kicsit ellentmondott.
Újra politikai botránytól hangos Ausztria. Kiderült, hogy a kormányzó kereszténydemokrata néppárt a mostani és a korábbi koalíciós partnerével is titkos egyezségeket kötött.
Jennifer Morgan már az állampolgársági kérvényét is beadta.
A zöldek szakminisztere környezetvédelmi szempontok miatt újragondolja a Bécs körüli külső körgyűrű bezárását, az osztrák főváros szociáldemokrata polgármestere fél, hogy le kell mondania választási ígéreteinek teljesítéséről.
Meglepően gyorsan sikerült megalakítani a 16 évig tartó Merkel-korszakot váltó új német koalíciós kormányt. A sebesség már csak azért is látványos, mert ezúttal nem két, hanem három pártból, a zöldekből, a szocdemekből és a szabaddemokratákból áll össze a kabinet, amelynek élére a szociáldemokrata Olaf Scholz kerül. A leendő kancellár szerdán sajtótájékoztatón számolt be a megállapodás részleteiről.
Christian Lindner, az FDP elnöke szerint korszakváltás előtt áll a német politikai kultúra.
A választásokon győztes szociáldemokraták a zöldekkel és a liberálisokkal alakíthatnak kormányt. Csakhogy a zöldek és a liberálisok igen eltérően ítélik meg a klímaváltozás elleni harcot.
A kampány unalmas volt, a koalícióalakítás annál izgalmasabb lesz Berlinben. A sokáig leírt szociáldemokrata párt ugyan győzni tudott, de a kereszténydemokraták sem zuhantak akkorát, hogy ne akarnának a második helyről kormányt alakítani. A németek bebizonyították: szélsőségesek nélkül is létezhet alapvető változás.
A vasárnapi választások után sem dőlhet el véglegesen, milyen politikai irányt vesz Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most minden előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz.
Kevesebb mint három héttel a szeptember 26-i Bundestag-választások előtt a német szociáldemokratáknak (SPD) minden esélye megvan a győzelemre. Németország következő kancellárját mégis jó eséllyel nem Olaf Scholznak, hanem Armin Laschetnek hívják majd.
Nem tudtak megegyezni az időpontban, így a beszélgetés elmaradt.
Becsvágyó célokat tűzött maga elé Németországban a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció, amelynek startját jelentősen megnehezíti a várakozásoknál lényegesen rosszabb járványhelyzet. A merkeli évek után nagy változások jöhetnek Európában is.
Tovább növelte előnyét Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a Zöldekkel szemben a szeptemberi parlamenti választásokra készülő pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatásokban.