Még azok sem emlékeznek rá, hogy mióta van kertje a háznak, akik az építése óta ott laknak, de az biztos, hogy a Thurzó utca 5/c-d ház előtt egy igazi kis park van, a lakók nagy örömére. A Budapest100 elkezdte közösséggé kovácsolni a lakókat, akik idén magaságyást is telepítettek, így már kertészkedésre is lehetőségük nyílik, reményeik szerint pedig a jövőben padok telepítésével is kihasználtabbá válhat a házhoz tartozó zöldfelület.
Mára senki sem tudja, hogy ki, mikor ültette az udvart szegélyező vékony földsávba a vadszőlőt, de az biztos, hogy legalább hatvanéves a növény, ami mára szinte teljes egészében befutotta az egész házat – a VI. kerület kellős közepén.
Pár éve működő közösségi kert, évszázados bérházban lévő zöld oázis, vadszőlővel befuttatott gangok. A természet Budapest belvárosában is számtalan helyen tör utat magának.
Minden jel szerint az odafigyelés és tudatos várostervezés nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy elviselhetőbbek legyenek a városok nyaranta. De mik azok a hideg levegős folyosók?
Kellemetlen meglepetés volt, hogy milyen borzasztó állapotban vannak a közterületi fáink, mondta a HVG-nek adott interjúban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A fák 80 százaléka valamilyen betegséggel küzd, jellemzően a közterület felelőtlen használata miatt. De mit lehet tenni? Bardóczi Sándort új zöldfelületek kialakításáról, Rákosrendező zöldpotenciáljáról és a Városliget felemás rehabilitációjáról is kérdeztük.
Az önkormányzat természetvédelmi okokra, „adventív fajokra” és életveszélyre hivatkozik.
A természetet idéző színek, anyagok, motívumok és rengeteg szobanövény minden érzékszervre hat, ezért hódít a természetközeli tervezés a belsőépítészetben és a lakberendezésben is.
Kezd örökzöld témává válni, hogy mennyire zöld a felújított tér.
Bár a zöld aktivisták teljes beborítást szerettek volna, a várható költségek miatt a kormány végül csak részlegeset írt bele a törvénybe.
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint.
A szó szoros értelmében zöld megoldást találtak brit kutatók a régebben épült házak hőveszteségének jelentős csökkentésére.
Az ingyenes alkalmazásban az utcabútorokat, játszótereket, ivókutakat is feltüntetik.
A kormány nem nagyon hangoztatja, hogy lakhatási válság lenne Magyarországon, hogy kevés a fővárosi zöldfelület, illetve a tömeges kivándorlást sem részletezi túl, ehhez képest az Országos Urbanisztikai Konferencián egy helyettes államtitkár és az MNB főosztályvezetője is részletesen beszélt ezekről a problémákról.
A szűk utcák fásítása igazi kihívás, a közlekedési és parkolási szabályok, valamint a járdák alatt futó közművezetékek szinte teljesen ellehetetlenítik a zöldítést.
Egy hosszú távú amerikai kísérlet bizonyítja, hogy a városi zöldfelületek látványa jelentősen csökkenti a környéken élőkben a depressziót.
A készülő Millenáris park közelében valamivel több mint 5 milliárd forintból építették át a hasonló nagyságú Széll Kálmán teret, a József nádor téren pedig 3 milliárdból alakítanak ki mélygarázst, az új zöld tér költsége azonban ennél jóval nagyobb, 17 milliárd körül lesz. Az Index megpróbálta kideríteni, miért.
Még az immunrendszerre is kedvező hatással lehetnek az irodákban elhelyezett, élő növényekből készített zöldfalak – derítette ki egy finn kutatás.
Indul a lemosó permetezés, hogy még rügyfakadás előtt megelőzzék a kártevők felszaporodását.
A BKK hétfőn hosszú közleményben magyarázta el, miért középen fut majd a villamospálya az Etele úton, és miért nem lehet elkerülni az ottani fák kivágását. Utóbbit sok környékbeli sérelmezi. Az ígéretek szerint az Etele út és környéke környezeti szempontból összességében jobban jár a beruházással.
Sportpályák, futókör, rózsakert, kutyafuttatók, faültetés, az Olof Palme sétány megszüntetése és a Kós Károly autómentesítése – ilyen ötletek vannak a Városliget tájépítészeti megújításának tervében.
