Bizonyos kérdésekkel könnyen kiderítheti az álláskereső, milyen típusú interjúra számíthat, kivel beszélget majd, milyen előnyei, hátrányai lehetnek a meghirdetett pozíciónak, leendő munkahelynek. Ezután a pályázó gyorsan, alaposan felkészülhet a trükkös interjúkérdésekre.
Óriási tétje van, miként reagál a munkavállaló, amikor egymásnak feszülnek az álláspontok a bértárgyaláson. Mit lehet tenni azért, hogy jó alkut kössünk az állásinterjún, miközben a gazdasági helyzet miatt egyre szűkül a mozgástér?
„Köszönjük, majd értesítjük!” De meddig érdemes várnia az álláskeresőnek, ha úgy érzi, lehengerelte az interjúztatót, de mégsem kapott választ az ígért időpontban? Tanácsok.
„Meséljen arról az időszakról, amikor…” - ha így kezdődik a HR-es kérdése, biztosan egy viselkedés alapú interjú kellős közepén találja magát az álláskereső. Miként készüljön fel, majd válaszoljon sikeresen a pályázó a sokszor nyakatekert kérdésekre? Tanácsok.
Tele van az álláspiac olyan pályázókkal, akik féligazságokkal próbálnak meg bejutni következő munkahelyükre. Szeretnének ugyanis kitűnni az óriási versenyben, amit egy-egy jó pozícióért kell megvívni. Egyesek csak füllentenek, esetleg néhány apróbb részletet elhallgatnak szakmai pályafutásukkal, végzettségükkel kapcsolatban, de szép számmal akadnak olyanok is, akik teljesen félrevezetik a munkáltatókat. Kinek mi fér bele, és mi az, ami már kiveri a biztosítékot a munkáltatóknál?
Munkaidőben állást keresni, titokban interjúkra járni, a főnöktől újabb és újabb indokkal elkéredzkedni, beteget jelenteni kockázatos lehet. Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valaki állásból keres új állást?
Tippekből és trükkökből sosem elég, ha egy jó állás megszerzése a cél. A kritikus pont egyértelműen az első találkozó. Tanulmányok is igazolják, hogy az interjúztatók az első percekben eldöntik, eséllyel indulhat-e a pályázó, vagy rögtön elbukik.
Az állásinterjú után még akkor is kétségek gyötrik a jelentkezőket, ha úgy érzik, hogy az első akadályt sikerrel vették. Ilyenkor ugyanis mindenkiben felmerül a kérdés: mi van, ha mégis lebőgött, ha csak képzeli, hogy elégedett volt vele a munkaadó, ám valójában kiesett a potenciális jelentkezők köréből. Íme, néhány jel, amely arra utal, hogy a jelentkezőnek van még esélye az áhított állásra.
Az állásinterjú legfontosabb része a béralku. Ha idáig eljut a jelentkező, gyakorlatilag már a zsebében érezheti a megpályázott állást. Ám az utolsó lépcsőfok, a megállapodás még hátravan. Melyek azok a hibák, melyek az álláskereső vesztét okozhatják a béralku során?
Mit mondana a hűtőnek, ha az beszélni tudna? Milyen növény vagy állat lenne? Korábban már foglakoztunk a témával, hogy az interjúztatók olykor miért tesznek fel furcsa, trükkös, a helyzethez látszólag nem illő kérdéseket a felvételi beszélgetésen. Ezúttal újabb kérdéseket veszünk sorra.
Általában a motivációs vagy más néven kísérőlevél kapcsán merül fel a legtöbb kétely az állásra pályázókban. Milyen stílusban, hogyan fogalmazzanak? A helyzetet csak nehezíti, hogy a motivációs levéllel kapcsolatban szinte semmilyen információ, támpont nem olvasható ki az álláshirdetésekből.
Az állásinterjún - megpályázott munkakörtől függetlenül - vannak alapkérdések, amelyek mindig elhangzanak. A jelölt végzettsége, képzettsége, nyelvtudása, szakmai kompetenciái, referenciái mellett személyisége is érdekli a munkaadót. Melyik az egyik gyakori, trükkös kérdés?
Sok álláskereső szembesül azzal, hogy hiába pályázik meg egy állást, a HR-es válaszra sem méltatja. Olyan is előfordul, hogy az utolsó körös interjú eredményéről sem értesítik az álláskeresőt. Mi lehet ennek az oka?
Életbevágó, miként válaszol az álláskereső, ha az interjún leendő munkáltatója rákérdez: miért az adott szakmát, szakterületet választotta. Érdemes tehát jól átgondolt, személyre szabott válasszal érkezni a személyes beszélgetésre. De milyen szempontokat kell a felkészülésnél figyelembe venni? Tanácsok.
Napokig, sőt hetekig is várathatják az álláskeresőt a munkáltatók, míg eldöntik, megkapja-e a megpályázott posztot. A késlekedésnek számtalan oka lehet.
Magunkról csak jót vagy semmit - akár az állásinterjúra is vonatkozhatna ez az aranyszabály. Akadnak viszont olyan kérdések, amelyekre nem feltétlenül kell pozitív választ adnunk. Mikor üt vissza, ha túlságosan fényezzük magunkat? Tanácsok.
Kérdezni tudni kell, vagy legalábbis érdemes minél hamarabb megtanulni, ha jó állásra fáj a fogunk. A cél persze nem csupán annyi, hogy lenyűgözzük az interjúztatót, és ezzel minél magasabb fizetést harcoljunk ki. Legalább ennyire fontos, hogy a ránk szabott pozíciót találjuk meg. Mit szabad és mit nem szerencsés megkérdezni az állásinterjún?
Az állásinterjú sikere nem csak a jelölt szakmai felkészültségén múlik, számos körülménynek kell közrejátszania ahhoz, hogy a megpályázott posztot a munkaadó számára ideális jelentkező kapja meg. A nyilvánvaló baklövéseket azonban jó, ha elkerüli a munkavállaló. Tippek.
Megcsörren a telefon, és a várva várt állásinterjú-lehetőség hallatán görcsbe rándul a jelentkező gyomra. Noha ez a természetes reakció, mégis érdemes kigondolni, hogyan lehet a stresszfaktort kiszűrve úgy felkészülni a felvételi beszélgetésre, hogy a jelölt biztos befutó legyen. Mit ne ejtsen ki a száján a pályázó? Tippek.
Egyre gyakrabban hallani az úgynevezett stresszinterjúról: akadnak olyan HR-esek, akik szerint az álláskeresők „idegesítésével” több információhoz lehet jutni a jelentkező várható teljesítményéről. Mi a teendő, ha az álláskereső egy stresszinterjú kellős közepén találja magát?
