A legnagyobb álmodozók a termelési ágazatban próbálnak elhelyezkedni, míg a legreálisabban a könyveléssel és az auditálással foglalkozók ítélik meg a leendő fizetésüket - derül ki abból a kutatásból, amelyet a Figyelő ismertet.
Az álláskeresők egy része abban bízik, hogy nagyobb esélye van a megpályázott poszt elnyerésére, ha szemüveget visel az állásinterjún - írta a brit Telegraph Online egy, a témával foglalkozó tanulmányra hivatkozva.
Minden álláskereső izgatottan várja a telefonhívást, amely eldönti a sorsát: sikerrel vette-e az akadályokat, megkapja-e a megpályázott posztot. Ám a nehézségek még nem feltétlenül érnek véget a sorsfordító bejelentést követően. Tanácsok az állásinterjú utáni időszakra.
Örök dilemma, hogy vajon mit fog kérdezni az interjúztató a felvételi beszélgetésen. Lesznek-e beugratós, trükkös kérdések vagy csak egyszerű, leginkább az önéletrajzra szorítkozó információra kíváncsiak a HR-esek? Mire számíthat a jelentkező? Íme, száz lehetséges kérdés.
Az állásinterjúval kapcsolatban mindig is számos mítosz, elrettentő történet keringett - kekeckedő HR-esről, a jelöltet kellemetlen helyzetbe hozó kérdésekről, kudarcba fulladt beszélgetésről -, ki a barátjától hallott valami furcsát, ki saját, kellemetlen tapasztalatait adja tovább. Akad néhány tévhit, amelyet nem árt még idejében eloszlatni.
Az állásinterjú összetett procedúra: a megpályázott posztra beküldött - és előszűrőként működő - önéletrajz mellett a jelölt szóbeli teljesítménye is sokat nyom a latban. Mi több, az állásinterjú második, harmadik körében már leginkább az számít, hogy meg tud-e felelni a munkaadó elvárásainak, válaszai - szóbeli teljesítménye alapján - átmegy-e a rostán. Ehhez azonban kérdeznie is kell. De hogyan és mit? Tippek.
Sokszor csak a legalapvetőbb feladatra koncentrálunk, amikor állásinterjúra készülünk: átgondoljuk, milyen kérdések merülhetnek fel a felvételi beszélgetésen és megpróbálunk egyszerű, lényegretörő válaszokat memorizálni, hogyha arra kerül sor, „rögtönözhessünk”. De mit kérdezzünk, ha eljön a mi időnk? És mit ne hozzunk szóba? Tanácsok.
Annyi mindent lehetett már olvasni a Microsoftról és Bill Gatesről, az alapító házának berendezésétől a cég történetéig. Maradt vajon még érdekesség a Microsofttal kapcsolatban? Szerencsére igen.
A sikeres állásinterjúnak számos buktatója van: a jelölt felkészültsége, megjelenése, viselkedése egyaránt sokat nyom a latban. Emellett azonban akadnak olyan tényezők, melyek első látásra nem tűnnek „veszélyesnek”, mégis elüthetik a jelöltet a megpályázott állástól. Mire figyeljünk a felvételi beszélgetés előtt, közben és után? Tippek.
Mi a legszokatlanabb dolog, amivel a felvételi beszélgetést vezető HR-esek szembesülhetnek az állásinterjún? Meddig mehetnek el a jelöltek, nem törődve azzal, mit gondolnak róluk leendő munkaadóik? Íme, a legkirívóbb esetek.
Elég egy rossz kérdés vagy felvetés és ugrott az esély, hogy az állásinterjú után újabb beszélgetésre invitáljanak minket, vagy éppen miénk legyen a megpályázott állás. Melyek azok a témák, amelyeket óvatosan kell megközelíteni és amire nem érdemes rákérdezni az állásinterjún?
Hogyan viselkedjünk az állásinterjún, ha a felvételi beszélgetést vezető HR-es minden szavunkba beleköt? Ha kioktat? Ha a keblére ölel bennünket, és úgy érezzük, ezer éve ismerjük? Mi rejlik a háttérben és mire számíthatunk? Tanácsok.
Akadnak tévhitek, amelyek akarva-akaratlanul befolyásolják a pályázókat az állásinterjún. Rossz pont, ha a jelölt jegyzetel a felvételi beszélgetésen? Az interjú során beállt néhány perces csönd arra utal, hogy a jelentkezőt már leírták? Fellebbentjük a fátylat a leggyakoribb tévhitekről. Tanácsok.
Elég egy pillantás az interjúztató unott arcára vagy a beszélgetés során beálló hosszú csönd, és aki tud olvasni a jelekből, egyből rájön, mi lesz az állásinterjú kimenetele. Előfordulhat, hogy a felvételi beszélgetéssel járó izgalom, stressz miatt – a kevésbe rutinos álláskeresők, de olykor-olykor még a gyakorlott pályázók is - figyelmen kívül hagyják azokat az egyértelmű jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a felvételi beszélgetésnek nem lesz folytatása. Tanácsok.
A HR területen belül még mindig a toborzás-kiválasztásra fordítják a legtöbb időt a munkáltatók. A felvételt azonban igyekeznek minél kevesebből megúszni, így a toborzási megoldások is átalakultak. Első helyen már a személyes ismeretségen alapuló kiválasztás áll, emellett sok cég maga neveli ki az utánpótlást.
Barátságos, kekeckedő, távolságtartó, de udvarias: a különféle stratégiákkal az interjúztatók kipuhatolhatják, valójában milyen tulajdonságaik vannak az álláshirdetésre jelentkezőknek, hogyan viselkednek stresszes helyzetben, ha nagy rajtuk a nyomás és tétje van a beszélgetésnek.
A sikeres állásinterjúhoz nem feltétlenül csak és kizárólag a cég tárgyalójában nyújtott teljesítmény szükséges, számos apró banánhéjon el lehet csúszni már az interjú előtt - olvasható a Worktime cikkében.
A szakmai tapasztalat nem helyettesíti a diplomát? Ki dönt az állásra jelentkezők sorsáról? Tények és tévhitek az állásinterjúkról.
Egy dolog biztos: akár sikeres volt az állásinterjú, akár nem, a jelöltek tudni szeretnék, miért döntöttek ellenük vagy éppen mellettük a kiválasztást végzők. Miért volt jobb a másik jelentkező? Vagy ellenkezőleg: mi az, amivel sikerült megnyerni az interjúztatókat?
Álláskeresők panaszkodnak, hogy a hirdető cégek visszaélnek kiszolgáltatott helyzetükkel, gyakran válaszra sem méltatják őket, ha pedig mégis bejutnak egy felvételi beszélgetésre, megalázó szituációba kerülnek. Előfordul, hogy lenyúlják a kért referenciamunkában kidolgozott ötleteket. Rozovics Krisztina fejvadászt, a Job-Center Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetőjét; Toldi Gábort, a HVG HR Center igazgatóját, (aki egyben a jobline.hu vezetője); Hegedűs Rolandot, a Workline értékesítési vezetőjét; Németvölgyi-Nagy Renátát, a Profession.hu munkatársát és egy neve elhallgatását kérő fejvadászt kérdeztük: mi a helyzet a munkaközvetítés terén? Néhány munkát kereső csak nevének elhallgatásával volt hajlandó megszólalni. Kiváncsiak vagyunk olvasóink tapasztalataira is.
