5,1 százalékos inflációt mért a KSH idén májusra, ez pedig azt jelenti, hogy reális lehetőséggé vált egy kamatemelés. A legjobban az üzemanyagok és a dohánytermékek ára ugrott meg az elmúlt egy évben.
A világrekorder áfa és a gyengülő forint is hozzájárul a magas árakhoz Magyarországon, ám az állam – akarva vagy akaratlanul – más eszközökkel is pörgeti az inflációt. Ennek ellenére arra igen kevés eszköze van, hogy visszafogja a drágulást. Megnéztük, hol avatkozhat be a választásokra készülve.
Soha nem felejthető 12 hónapon van túl Magyarország, amióta 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, pedig sok részét jól esne örökre kitörölni az emlékeink közül. Nemcsak az egészségügyi helyzet miatt volt extrém egy év ez, a gazdaságban is olyan vad hullámzásokat láttunk, mint korábban békeidőben még soha. Az elmúlt 365 nap tíz rekordját és mélypontját gyűjtöttük össze.
2020 egészében 3,3 százalék volt az infláció, az élelmiszerek ára 7,2 százalékkal nőtt. Decemberben 2019 decemberéhez képest a dohányáruk voltak sokkal drágábbak, az üzemanyagok ára alacsonyabb volt. A járvány és a válság az inflációs folyamatokat is megrángatták 2020-ban, a korlátozások miatt pedig megkérdőjelezhető az adatok pontossága.
Negyedével, vagy még nagyobb mértékben nőtt a búza és a kukorica ára, ez pedig az állattenyésztők költségeit meg megemeli.
A nullához közelít az unió inflációja, de néhány, az eurózónán kívüli ország, közöttük Magyarország felhúzza.
Voltak, akik ki se nyitottak, de olyanok is, akik elérték, meghaladták a tavalyi forgalmukat.
A magyar szállodai árak csaknem 10 százalékkal drágultak idén.
Bár Budapesten egész Európában az egyik legnagyobb mértékben nőttek az ingatlanok bérleti díjai tavaly, a magyar fővárosban, nemzetközi összehasonlításban, még mindig viszonylag alacsonyak; a jó állapotú, jól felszerelt lakásokat tekintve Budapest közvetlenül Bécs mögött szerepel az európai nagyvárosokat nézve.
A 22 százalékkal zuhanó üzemanyagárak miatt nem látszik az inflációs mutatón, hogy az élelmiszerek ára kilőtt. A mostaninál alacsonyabb inflációt utoljára 2018 márciusában mértek.
Kétéves mélypontra esett az infláció. Ennek az egyedüli oka az, hogy az üzemanyagok ára 22 százalékkal zuhant, az élelmiszerek ára meredeken emelkedik és minden más ár is nő tovább.
Jóval nagyobb lett a 2019-es infláció, mint amit a kormány tervezett.
A világ harmadik legnagyobb olajtermelője, Oroszország rövid és hosszabb távon is komoly hasznot húzhat abból, hogy a hét végén drón-, vagy cirkálórakétatámadások érték Szaúd-Arábia két hatalmas olajfinomítóját, melynek következtében egy pillanat alatt öt százalékkal csökkent a világpiacra jutó fekete arany mennyisége. Moszkva a gazdasági mellett politikai hasznot is remélhet.
Az étolaj 21, az üzemanyagok és a dohányáruk 17 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor, a krumpli ára közel 20 százalékkal csökkent. Összességében 3,7 százalékos az infláció.
Tavaly szeptember óta nem volt akkora az infláció, mint most. Az olaj, a dohánytermékek és az autók ára nőtt a legjobban az elmúlt egy évben.
Annak ellenére nőtt nagyot az infláció, hogy az üzemanyagok ára esik.
Hatalmasat nőtt az élelmiszerek ára a járvány miatti felvásárlási lázban. Az infláció mégis alacsonyabb lett az előző néhány hónapban mértnél, annyival esett a benzin ára.
A növényi olajok ára akkorát zuhant a járványtól való félelem miatt, hogy az magával rántotta a teljes élelmiszerár-mutatót. Rizsből bespájzoltak a Távol-Keleten, a tengeri szállítás akadozása miatt pedig a hús ára is csökken.
Január óta nem volt olyan alacsony az infláció, mint most, már az MNB 3 százalékos célja alatt van. Leginkább az üzemanyagok ára esett.
