Egy éve hirdette ki a kormány a koronavírus miatti veszélyhelyzetet, ugyanaznap, amikor az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-válságot. 2020. március 11-én 13-ra nőtt a magyarországi fertőzöttek száma (halálos áldozat ekkor még egy sem volt), aznap a budapesti tömegközlekedésen felfüggesztették az elsőajtós felszállást, Varga Mihály minden addiginál pesszimistább jóslatként arról beszélt, hogy akár 0,3 százalékkal is eshet 2020-ban a GDP, Semjén Zsolt azt javasolta, hogy a nagyobb templomokban tartsanak gyakrabban misét, Németh Szilárd pedig megtekintette a koronavírusra készülő honvédség konzervkészletét.

Túry Gergely

Azóta nemcsak a demográfia, hanem a gazdaság szempontjából is a modern kori magyar történelem egyik legrosszabb évén vagyunk túl. Azért nem mondhatjuk csak, hogy a legrosszabbon, mert amióta 1995-ben a mostani módszertan szerint kezdték el számolni a GDP-t, a 2009-es 6,7 százalékos zuhanás a 2020-ban mért 5 százalékosnál is nagyobb volt, de ez azért sovány vigasz. Nézzük néhány rekordon és mélyponton keresztül, miről is szóltak az elmúlt hónapok!

1. A legnagyobb visszaesés

2020 második negyedévében, azaz április és június között 13,6 százalékkal zuhant a GDP – ilyen még soha nem volt korábban, amióta 1995-ben elkezdték mérni ezt, az addigi negatív rekord a 2009. április-júniusi 7,7 százalékos esés volt. A visszaesés egyértelmű oka az első hullámban bevezetett szigorú lezárás volt, nem véletlen, hogy az ősszel a kormány addig próbálta elhúzni az újabb szigorítást, amíg világos nem lett, hogy az egészségügy kerülne az összeomlás közelébe enélkül. A második és a harmadik hullámban az is segíti már a gazdaságot az ekkora zuhanás elkerülésében, hogy a nagyobb gyárak a tavaszi lezárást kihasználták arra, hogy átálljanak a szigorúbb járványügyi szabályok melletti biztonságos üzemelésre.

Túry Gergely

2. A legjobban megütött ágazat

Kétség sem férhet hozzá: a turizmus. Orbán Viktor 2020. március 10-én úgy fogalmazott, hogy „a turizmusnak kampó”, és tökéletesen igaza is lett. 2020 egészében a magyarországi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 58 százalékkal esett vissza 2019-hez képest (ráadásul ebben a számban még az is benne van, hogy a január és a február minden korábbi rekordot megdöntő aranyévet ígért), a szálláshelyek árbevétele 60 százalékkal zuhant. És még ez sem mutatja a lezárás igazi erejét: amikor csak munkavégzés céljából lehetett szállást foglalni, áprilisban 97, májusban 93, decemberben újra 93 százalék lett az esés, vagyis egy év alatt kétszer omlott össze a szektor, ráadásul még nyáron is szinte csak a magyarok pörgették valamelyest, a külföldiek akkor sem igazán jöttek, amikor még szabad volt.

Túry Gergely

3. A legnagyobb pozitív rekord

Két olyan adat van, amit mindenképp meg kell itt említeni. Az előző negyedévhez mért GDP-növekedés még soha nem volt akkora, mint 2020 július–szeptemberében, amikor az április–júniusi mélyponthoz képest 11 százalékos volt a növekedés. Minden idők második legnagyobb negyedéves alapú növekedése a 2002. első negyedéves 2,3 százalékos volt. Mindez jól mutatja, mi történik, ha a szigorú lezárásból teljesen újranyitjuk a gazdaságot, gyakorlatilag minden korlátozást eltörölve.

Reviczky Zsolt

A másik szám, amely mellett nem lehet elmenni, csak egy kis jóindulattal kerülhet be ide, mert az elmúlt 365 napból épp kicsúszik: a kiskereskedelem elképesztő teljesítményt produkált a járvány elején, de nem a veszélyhelyzet kezdetekor, hanem még a lezárásokra készülve, 2020 februárjának utolsó napjaiban és március elején. A tavalyi februárnak az utolsó pár napján tört ki a felvásárlási láz, abban a hónapban 11,3 százalékkal volt a boltok forgalma nagyobb, mint egy évvel az előtt – ilyen növekedést soha nem mért még a KSH.

4. A legnagyobb forgalomnövekedés

Élesztő – poénkodhatnánk a felvásárlási hullámra emlékezve, és nem is járnánk messze az igazságtól. Bár termékenként nem közöltek még számokat, a legjobban, havi átlagban 3,2 százalékkal az „élelmiszer jellegű vegyes” kategória forgalma nőtt, vagyis azoké a termékeké, amelyeket olyan boltban árulnak, ahol ételt is kapni. Ha a nem élelmiszerre szakosodott üzletek közötti rekordert keressük, akkor is teljesen logikus, mi az: a gyógyszerek, 2,9 százalékos növekedéssel.

Ha viszont nem többhavi átlagot nézünk, hanem azt, hogy mi volt egy termékcsoportnál a legkiemelkedőbb hónap, akkor egy brutális, 15,7 százalékos növekedést látunk júniusban a számítástechnikai cikkeknél – a home office és/vagy a gyerekek otthoni tanulása miatt ekkorra sokan belátták, hogy muszáj erre költeni, és már a boltok is újra kinyitottak, így lehetett vásárolni.

MTI / Újvári Sándor

5. A legnagyobb forgalomesés

Tízhavi átlagban (az idén februári számokat még nem ismerjük) a legnagyobb, átlagosan 31,3 százalékos zuhanást a használtcikk-üzletekben mérték. Ennél csak egy tizedszázalékkal kevésbé esett vissza a könyvek és újságok forgalma. Az egy havi legdurvább esés azonban 89,8 százalékos: a boltzárak miatt ennyivel volt alacsonyabb a ruha- és cipőboltok forgalma 2020 áprilisában a 2019. áprilisinál.

6. A legnagyobb drágulás

2020 februárja és 2021 februárja között 3,1 százalékos inflációt mért a KSH. A legdurvább áremelkedést az étolajnál mérték, az már 25,1 százalékkal drágább, mint a válság előtti utolsó hónapban. A lista második helyén 19,1 százalékos drágulással az ékszerek állnak – azt azért sokkal többen veszik észre, hogy a harmadik legnagyobbat, 17,3 százalékot a friss gyümölcs drágult.

MTI / Máthé Zoltán

7. A legnagyobb áresés

Van egy termék, amelynek az átlagos ára most 96,9 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és ennek semmi köze nincs a járványhoz: a tankönyv. Ennek nagyon egyszerű az oka, a mostani tanévtől a közoktatásban és a szakképzésben ezek mindenkinek ingyen járnak, csak a felsőoktatásban kell fizetni értük. A lista második helyén a parkolás áll, amely szintén politikai döntés miatt lett az év nagy részében sok helyen ingyenes, most átlagosan 21,5 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor (a parkolóházak és fizetős parkolóhelyek is beszámítanak ide, ezért nem nullára esett az ár). A harmadik helyen, 14,8 százalékos árcsökkenéssel, egy olyan tétel áll, ami már csak némi rosszindulattal lett mostanában politikai jelentéstartalmú: a krumpli.

Máté Péter

8. A legnagyobb támogatási tétel

A kormány tavaly áprilisban hozta létre a Gazdaságvédelmi Alapot a válságkezelésre – nem sokkal később már azt mutathattuk be, hogy ennek jelentős része nem a gazdaságba újonnan bevont pénz, hanem meglévő tételek átnevezése, gyakran fedezet nélkül. Most már 3600 milliárd forintnál is több pénzt osztottak ki ebből az alapból, de az összegnek legfeljebb a negyede ment el a válságkezelésre. A legnagyobb támogatási tételnek már a megfogalmazása is csak a homályt növeli: 331 milliárd forintot szántak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter alá tartozó cégek támogatására.

9. A legrosszabb árfolyam

A veszélyhelyzet kihirdetésekor 336 forintba került egy euró, onnan azonban szabadesésbe kezdett. 2020. április 1-je volt az eddigi legrémesebb nap, amikor kaptunk olyan kommentet, hogy ez azért áprilisi tréfának durva: a kora reggeli 360-as árfolyamról kora délutánra a történelmi mélypontjára, 369,5-re zuhant a forint. Ennek három fő oka volt: a felhatalmazási törvény miatti politikai bizonytalanság, valamint az, hogy a kormánytagok akkor már hetek óta csak ígérgették, hogy majd egyszer bejelentenek valamilyen válságkezelő döntést, ráerősített a piacokon alapból meglévő nagy bizonytalanságra.

Túry Gergely

10. A legkevesebb foglalkoztatott

Ha háromhavi átlagot nézünk, ahogyan a KSH általában megadja a számait, akkor most még a 2020. március–májusi adat a legrosszabb, akkor 4 millió 550 foglalkoztatott volt. Havi bontásban nézve megkavarja a dolgokat, hogy idén januártól már azt a nagyjából 134 ezer nőt is foglalkoztatottnak kell számolni, aki gyeden van, de várják vissza a munkahelyére. Az biztos, hogy a mélypont a tavaly április volt: ha már akkor is a mostani módszertannal számoltak volna, 4 millió 495 ezer foglalkoztatottat találtak volna.

Így érdemesebb trendeket nézni. 2020 februárja és áprilisa között 129 ezer ember vesztette el a munkáját, onnan azonban a lezárások végével augusztusra 143 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság. Onnan a munkahelyvédelmi támogatások kivezetésével szeptember–októberben 63 ezerrel csökkent a dolgozók száma, az év végi többletmunkák és az ipar helyzetének javulása miatt november–decemberben 49 ezerrel nőtt, utána viszont már látszott, hogy sok cég nem bírja tovább a lezárásokat: csak januárban 97 ezren vesztették el az állásukat (februári szám még nincs). És az ebben még benne sincs, hogy a foglalkoztatottak közül nagyjából 400 ezerrel nőtt egy év alatt azoknak a „majdnem munkanélkülieknek” a száma, akik egy héten 30 óránál kevesebbet dolgoznak.