Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
4 százalékos volt az infláció 2019 decemberében – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél magasabb inflációt hét évvel korábban mértek utoljára, 2012 decemberében 5 százalékos volt a mutató.
Amikor elfogadták a 2019-es költségvetést, a kormány úgy számolt, hogy 2,7 százalékos lesz az infláció, az MNB célja pedig a 3 százalékos szint. Ehhez képest az év egészét összesítve a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal emelkedtek 2018-hoz képest.
Decemberben az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal volt magasabb, mint 2018 utolsó hónapjában, ezen belül a sertéshúsé 23,7 százalékkal nőtt. De két számjegyű volt a drágulás a párizsinál és kolbásznál (13,2 százalék), valamint a cukornál (12,2 százalék) is. Az idényáras élelmiszerek – azaz burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára 8,3 százalékkal nőtt.
A szeszes italokat és dohányárukat egy kalap alá veszi a KSH, így a csoport ára átlagosan 8,4 százalékkal nőtt, de csak a dohányáruké 12,3 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért 3,2 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,5 százalékkal nőtt.
A háztartási energia 0,6, ezen belül a tűzifa 5,9 százalékkal drágult.
A jármű-üzemanyagok ára 7,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Ha nem a decembert vizsgáljuk, hanem az éves átlagot, akkor arra jutunk: 2019-ben 2018-hoz képest az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3,0, a háztartási energiáé és a ruházkodási cikkeké egyaránt 1,0, az egyéb cikkeké 1,3 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
