Folytatódik a kék égért vívott harc Kínában, idén teljesen felszámolnák a súlyos légszennyezést
A légszennyezés továbbra is komoly problémát jelent Kínában, amely nemcsak az emberek életminőségét, hanem a gazdaságot is befolyásolja.
A légszennyezés továbbra is komoly problémát jelent Kínában, amely nemcsak az emberek életminőségét, hanem a gazdaságot is befolyásolja.
Időjárásunk gyorsan változik: egyre melegebb lesz, több a csapadék és a szélsőséges jelenség. Unokáink földrajzóráin új fogalom válthatja fel a térségünket eddig leíró éghajlatot – véli Lakatos Mónika a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke.
Egyaránt veszélyezteti bolygónkat a globális felmelegedés és a műanyag-szennyezés, azonban eddig külön emlegették ezeket. Svéd kutatók szerint azonban a két problémát egyre nehezebb elválasztani egymástól, mi több, még erősítik is egymást.
Az óceánok hőmérséklete 2023-ban – immáron az egymást követő ötödik évben – ismét rekordmeleg volt, és a felmelegedés tendenciája akkor is folytatódik ebben az évszázadban, ha mérséklődik az üvegházhatású gázok kibocsátása – állítja egy csütörtökön közzétett tanulmány.
Vezető tudósok tucatjai írták alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik az érintett cégeket, alaposan vizsgálják meg, milyen hatással lesz a bolygóra, ha – egyébként jó cél érdekében – megbolygatják az óceánok ökoszisztémáját.
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
A megszokottnál sokkal szélsőségesebb lehet az időjárás idén, vagyis nem egyszerűen egy újabb, még melegebb nyár várható.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
A tudósok végre bizonyítékokat találtak arra, hogy a Föld éghajlata valójában önszabályozó. Kiderült az is, nekünk ez most nem segít sokat.
A kutatók szerint mindennek a klímaváltozáshoz lesz köze. A La Nina miatt Kelet-Ausztráliában áradások, az Egyesült Államokban és Kelet-Afrikában pedig súlyosabb aszályok alakultak ki.
Mínusz 10 Celsius-fok volt a legdélebbi kontinens egyik fennsíkján, ami majdnem 40 fokkal melegebb a szokásosnál.
Sokkal gyorsabban olvad egy nagyon magasan lévő gleccser, mint arra bárki is számított.
A klímaváltozáshoz köthető folyamatok eredményét a normál modellek már nem képesek előre jelezni. Ehhez új számításokra van szükség, és egy olyan rendszerre, ami megbirkózik velük. Az Nvidiánál úgy vélik, képesek létrehozni egy ilyen platformot.
Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.
A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok az ELTE Kármán-laboratóriumában. Az eredmények elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.
A Uswitch nevű oldal európai városokat rangsorolt abból a szemszögből, hol találkozhatunk a legváltozatosabb időjárási körülményekkel. A listára Budapest is felkerült.
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.
Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálatával.