Rá sem ismerne a Földre, ha látná, milyen volt 55 millió évvel ezelőtt
Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálatával.
#éghajlat
Az idei április volt az egyik legmelegebb a világon
Az abszolút csúcstartó a 2016-os év.
Ijesztőbb a figyelmeztetéseknél: nézze meg interaktív térképen a klímaváltozás hatását
Nem tagadható ma már a klímaváltozás ténye, sokan viszont még mindig nem veszik elég komolyan a várható következményeket. Az alábbi interaktív térkép egyszerre ijesztő és elgondolkodtató.
Van egy kis gond: gyorsabban melegszik a Föld, mint eddig gondoltuk
Az iparosodás előtti korszakhoz képest 6,5-7 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2100-ig, amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik – derült ki két neves franciaországi kutatóközpont egymástól független klímamodelljeiből.
Az autóipar egymaga jobban károsítja a klímát, mint az egész Európai Unió
A Volkswagen autói például több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint Ausztrália.
Sokkoló képen látszik, mit is jelent a klímaváltozás
Látványos mozgalmat indított egy brit professzor. Magyarországot is mutatjuk.
Atomcsapdába ejtettek izotópokat, hogy 1000 évre nézzenek vissza
Új mérési módszerrel precízen megmérték a gleccserjég korát. A kvantumfizikából származó megközelítéssel végeztek méréseket osztrák és német kutatók, akik Európa klímájának történelméről akarnak így új információkat szerezni.
Áder: A klímastratégiának az emberi civilizációt kell megmentenie
Nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás – fogalmazott az államfő az éghajlatváltozással kapcsolatos parlamenti felszólalásában.
Ötven év alatt sokat változott TIbet éghajlata
Tibet éghajlata melegebb és nedvesebb lett ötven év alatt a Tibeti Autonóm Terület meteorológiai hivatalának jelentése szerint.
Súlyosan megszenvedhetjük a globális felmelegedést
A világ népességének tíz százaléka súlyosan megszenvedheti az éghajlat melegedésének hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik.
Az európai tél függ az északi sarkvidék nyári jegétől
Német kutatók olyan éghajlati törvényszerűségre jöttek rá, amely segítségével már nyáron meg lehet mondani, hogyan alakulhat a következő közép-európai tél: a hideg, havas tél esélye ugyanis megnő, ha az északi sarkvidéket kevés jég borítja a nyáron.
Megfejtették a rejtélyes tőkehalfogyás okát
Éghajlati hatások befolyásolják az Atlanti-óceánban élő tőkehalállomány nagyságát - állapították meg német és amerikai kutatók.
A szélsőséges időjárás miatt kipusztulhat a tengeri élővilág
Egy bécsi geológus szerint amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, az éghajlat a 120-90 millió évvel ezelőtti, középső krétakorban uralkodóhoz lesz hasonló. Az akkori üvegházhatás szélsőséges eseményekhez, a tengeri élet tömeges pusztulásához vezetett.
A szélsőséges éghajlatváltozás végezhetett a neandervölgyi emberrel
Német kutatók szerint a neandervölgyi emberrel az ismétlődő szélsőséges éghajlatváltozások végezhettek. A kutatók Gerd-Christian Weningerrel, a Kölni Egyetem professzorával az élen régészeti, paleontológiai és paleogenetikai vizsgálati eredményeket elemeztek. Az így nyert adatok alátámasztották azt a korábbi feltételezést, hogy a neandervölgyi ember kihalását a klímaváltozás okozta - írja a Zöldtér.
Az amerikaiak harmada szerint nincs bizonyíték az éghajlatváltozásra
Egy friss közvélemény-kutatás eredményei szerint az amerikaiak közel harmada állítja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték az éghajlatváltozás bekövetkezésére - írja a Zöldtér. Azonban még a jelenség létezését nem vitatóknak is csak harmada véli úgy, hogy a felmelegedés az emberi tevékenység eredménye.
Félmilliárd éve is ilyen éghajlat volt
A kései ordovíciumban, 460-445 millió évvel ezelőtt sokkal jobban hasonlított az éghajlat a maihoz, mint eddig hitték. Ezt egy angol-francia kutatócsapat derítette ki parányi kövületek segítségével.
Kétmillió éve még melegebb volt a Csendes-óceán
Dél-Amerika térségében a Csendes-óceán jóval hűvösebb, mint az ázsiai partok mentén. Ez egy hideg víznyelvre vezethető vissza, amely a tenger felszínét mélyebb rétegekből származó tápanyagban gazdag vízzel látja el.
Mégsem nyeli el a víz a Csendes-óceán kis szigeteit?
Kétségbe vonták újabb kutatások, hogy az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengervíz lassan elnyelné a Csendes-óceán apró szigeteit.
Virágzik a cseresznye Tokióban - galériával
A legjobb úton van a tavasz: elkezdődött a cseresznyevirágzás Tokióban.
1880 óta a második legmelegebb tél volt az idei
Bár világszerte sokan érezhették úgy, hogy az idei különösen hideg és kemény tél volt, messze járnak az igazságtól: éghajlatkutatók szerint az idei volt az utóbbi 130 év második legmelegebb tele.