szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Vezető tudósok tucatjai írták alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik az érintett cégeket, alaposan vizsgálják meg, milyen hatással lesz a bolygóra, ha – egyébként jó cél érdekében – megbolygatják az óceánok ökoszisztémáját.

Ahogy a teljes bolygó, az óceánok felmelegedése is folyamatos. A természet küzd az emberi tevékenység hatása ellen, az óceánok is nagy kapacitással raktározzák a szén-dioxidot. De mi lenne, ha felturbóznánk ezt a képességüket? Erre a kérdésre igyekeznek választ találni a kutatók is, és közben persze arra is, hogy milyen mellékhatása lehet annak, ha az óceánok kémiai összetételét saját érdekünkben megváltoztatjuk. A válasz megtalálása azért is sürgető, mert már vannak olyan vállalatok, amely előrehaladott stádiumban állnak a vonatkozó, „óceánmanipuláló” technológiák fejlesztésében – írja a The Verge.

Éppen ezért a világ 200 tudósa kiadott egy nyílt levelet, amelyben felelősségteljes kutatást szorgalmaznak az eljárással kapcsolatban. „Bár a szén-dioxid eltávolításának ezen módja óriási lehetőségeket rejt magában, vannak kockázatai is” – áll a levélben. A szakemberek szerint a társadalom még nem rendelkezik elég információval egyetlen konkrét megközelítés hatékonyságáról vagy hatásáról sem, ezért nem lehet megalapozott döntéseket hozni ezek széles körű használatáról.

Captura

Jelenleg többféle stratégia létezik. Az egyik, hogy a partok mentén helyreállítják az ökoszisztémát, hogy így segítsék a szén-dioxid kiszűrését. Ennél jóval merészebb ötlet az, hogy az óceánból kellene kivonni a szén-dioxidot, hogy az aztán még több üvegházhatású gázt tudjon elnyelni. Van olyan kaliforniai startup, ami már ezen dolgozik.

A szakemberek szerint azonban ez egyfelől nem oldja meg a kibocsátás problémáját, másfelől pedig aggasztó, hogy az óceán ökológiájába belenyúlva akarunk eredményt elérni.

Bármelyik pillanatban összeomolhat az egyik legfontosabb óceáni áramlat, és ez súlyos következményekkel jár majd

A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.

A levelet aláíró tudósok szerint nyilvános, ellenőrzött kísérleteket kellene végezni a módszer hatását illetően, valamint biztosítékokra lenne szükség, hogy egy adott gazdasági vagy politikai cél érdekében nem torzítják el az adatokat.

Annak, hogy a globális felmelegedést visszafogják az óceánok, komoly ára van. A korallzátonyok pusztulnak, ami hatással van a tengeri és a tengerparti élővilágra is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!