szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.

Az áramlatok a létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállítják a Föld körül. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat.

Nature folyóiratban minap publikált tanulmány szerzőinek magyarázata szerint az óceáni áramlatok a hideg, sűrű, sós vizet az Antarktisz környéki tengerfenék felé terelik. Ám a sarki jég olvadása miatt keletkező édes víz felhígítja a sűrű sós vizet, és a lefelé irányuló mozgás lelassul.

A mélytengeri áramlatok évezredeken át viszonylag stabilak voltak az északi és a déli féltekén, de globális felmelegedés megzavarta őket.

Olyan extrém hóvihar volt az Antarktiszon, hogy szinte egyetlen madár sem költött ott

A Norvég Sarkkutató Intézet tudósai szerint a 2021/2022-es költési időszakban az átlagosan 20-200 ezer helyett alig három-négy fészket találtak az Antarktiszon.

Matthew England, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy modellezésük szerint – amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás a mostani ütemben folytatódik – akkor az antarktiszi áramlatok a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassulnak, és félő, hogy ez végül az összeomlásukhoz vezet. A sydneyi Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa a kijelentést érzékletessé téve úgy fogalmazott:

„ha az óceánoknak lenne tüdejük, akkor ez lenne az egyik”.

A mélytengeri áramlat összeomlásával az óceánok 4000 méteres mélység alatti áramlatai leállnának, ami England szerint „csapdába ejtené az óceán mélyén lévő tápanyagokat”, és így kevesebb tápanyaghoz jutna az óceán felszínéhez közeli tengeri élővilág.

A 2018-as Atlasz-tanulmány már megállapította, hogy az Atlanti-óceán keringési rendszere gyengébb, mint bő ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott – emlékeztet a BBC. Az akkori megállapítások szerijt az atlanti meridionális áramlási rendszer (Amoc) változása lehűtheti az óceánt és Északnyugat-Európát, továbbá hatással lehet a mélytengeri ökoszisztémákra.

Extrém helyzet van az Antarktiszon: sosem volt még ilyen kevés a tengeri jég

Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok azt mondják, még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet. A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér.

A friss tanulmányt jegyző ausztrál kutatók hangsúlyozzák, hogy az áramlatok lelassulása a globális ökoszisztémára és a halászatra is súlyos hatással lehet. Emellett felgyorsíthatja az Antarktisz jegének olvadását, ami miatt még több édes víz jutna az óceánba, tovább lassítva az áramlatok keringését.

A kutatók modellje szerint az Antarktisz áramlatainak lelassulása kétszer akkora ütemben történhet, mint az Atlanti-óceán északi részén található áramlatok esetében.

Alan Mix, az Oregoni Állami Egyetem klimatológusa, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének társszerzője megdöbbentőnek nevezte ezt a felgyorsulást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!