Ürge-Vorsatz Diána: Rossz esetben a túlélésről szól majd az életünk – Magyarország 2050
16 perc
2023.02.22. 04:30
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
hvg360: Abból, amit most látunk, milyen hely lesz Magyarország 2050-re? Gondolom, jó forgatókönyv nincs.
Ürge-Vorsatz Diána: Dehogynem, miért ne lenne?
hvg360: Akkor vegyük végig, mi lesz a jó, rossz és nagyon rossz forgatókönyvek esetén, de azért rangsorolja, melyik a legvalószínűbb.
Ü-V. D.: Ezt nem akarom latolgatni, hiszen rajtunk múlik, hogy a jó vagy a rossz forgatókönyv valósul-e meg.
Abból, hogy az elmúlt 30 évben az Északi-sarki jég 75 százalékát elolvasztottuk és már több az ember által készített anyag, mint a természetes, látszik, hogy a kormány a mi kezünkben van.
Mennyien élünk majd itt? Hol lakunk majd? Lesz-e még Velencei-tó? Mi történik az Alfölddel? Mit eszünk majd? Hogy beszélünk? Hol tart majd a technológiai fejlettségünk? Hol lesz a helyünk a világban? A hvg360 új sorozata azt igyekszik kideríteni, hogy néz majd ki Magyarország 2050-ben? Abból indulunk ki, ami ma megjósolható, de azt is keressük, mit kellene tenni, ha ezen változtatnánk. Szakértők beszélnek, írnak erről, és indítanak el reményeink szerint vitát. 27 év választ el minket ettől a dátumtól. Közelebb van, mint gondolnánk.
Ez sorozatunk harmadik cikke, a Magyarország 2050 sorozat összes írása érhető el.
Nagyon fontos beszélni arról, hogy igenis reális lehetőség egy jobb jövő, mert akkor arra fognak tervezni a kormányok, cégek és az emberek. Hogy az éghajlatváltozás megállítása és a környezeti válság visszafordítása nem arról szól, hogy sötét, hideg barlangokba zárjuk magunkat, hanem ha ügyesen csináljuk, egy élhetőbb, egészségesebb, tisztább, igazságosabb világról szól, és sokkal jobb életminőségről. Éppen ezért először a jó forgatókönyvről beszélnék.
hvg360: Az hogy nézne ki?
Ü-V. D.: Magyarország még ennél is jobb hely lehet 2050-re, hiszen például addigra az egész épületállományt mélyfelújíthatjuk, azaz energetikailag átfogóan korszerűsíthetjük, az összes benapozott tetőre napelemet tehetünk, így a házak „nullenergiásak” lesznek, vagyis megtermelik a felhasznált energiát, de akár többet is.
Ezzel nem csak az unión kívüli földgázimport-függőségünk szűnik meg, de több marad az emberek zsebében is, hiszen alig kell majd költeni rezsire. A levegő minősége is javul, aminek köszönhetően csökken az allergia, asztma, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, és nő az átlagéletkor.
2050-re bőven át tudjuk úgy alakítani a városainkat, hogy 15 percen belül minden fontos helyre (munkahelyre, iskolába, orvoshoz, ügyet intézni, bevásárolni) elérjünk gyalog, biciklivel vagy segwayjel. Létrejöhetne egy nagyon jó, megosztott tömegközlekedési rendszer, ami háztól házig viszi azokat embereket, akiknek ezen felül is marad közlekedési igényük. Az újjászervezett városokban a jelenlegi járműállomány harmada is elég lesz a mobilitási igények magas szintű kiszolgálására, saját (villany)autó helyett pedig inkább bérlésben gondolkodnak majd az emberek közautórendszerekből, ha éppen szükségük van egy saját használatú járműre egy utazásra.
Ezzel is több marad a zsebükben, gondoljunk csak bele, mennyit költünk összesen egy saját autó fenntartására, ha beleszámoljuk a vásárlását, a benzint, a parkolást, a biztosításokat, a gumicserét, a szervizelést, a garázs fenntartását, a mosatást, és még sorolhatnám.