szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A világ népességének tíz százaléka súlyosan megszenvedheti az éghajlat melegedésének hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik.

Egy frissen publikált nagy nemzetközi tanulmány rávilágít a világ veszélyeztetett régióira, ahol az emberi élet fő területei, a kultúra, a vízellátás, a természeti környezet és az egészség közül legalább kettőt súlyosan érint a globális felmelegedés, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nem csökken, és az átlaghőmérséklet 1980-2010-hez képest 4 Celsius-fokkal nő.

Különösen kritikus a helyzet Amazónia déli részén, ahol az ivóvízellátás, a kultúra és az ökoszisztéma "komoly módosulást szenved" - mutatott rá az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent összefoglaló.

"A nehezedő vízhez jutás és a gyenge terméseredmények miatt a második legveszélyeztetettebb régió Európa mediterrán térsége" - hangoztatta Franziska Piontek, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a kutatócsoport vezetője.

A hatások az 1980-2010-es évtizedek átlaghőmérsékletéhez viszonyított 3 Celsius-fokos emelkedésnél lesznek érezhetőek, 4 fokos növekedésnél pedig a Föld lakónak 11 százalékát érinteni fogják.

Nagy a veszély Közép-Amerika és Afrika trópusi tájain és Etiópia fennsíkjain. Dél-Ázsia egyes vidékei hasonlóan megszenvedhetik a rossz termést, a romló vízellátást és a természeti környezet változását.

A párizsi MI-csúcsra és a müncheni biztonsági konferenciára is elutazik Trump alelnöke első tengerentúli útja során

A párizsi MI-csúcsra és a müncheni biztonsági konferenciára is elutazik Trump alelnöke első tengerentúli útja során

1,5 voltos elektromos áram csodát tehet a sebek gyógyításában

1,5 voltos elektromos áram csodát tehet a sebek gyógyításában

Tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara

Tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara

Valamikor, valamiért katonákat küldünk Afrikába: amit tudni lehet és amit titkol a kormány a csádi katonai misszióról

Valamikor, valamiért katonákat küldünk Afrikába: amit tudni lehet és amit titkol a kormány a csádi katonai misszióról