A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában a köztársasági elnök arról beszélt, hogy Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. "Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt", hangoztatta Áder. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.

Áder János a veszélyeket nem csak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor. Ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt - mondta.  Kijelentette: ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik. A párizsi klímamegállapodás is ezt a veszélyt látva született három éve - idézte fel Áder János, rámutatva: azonban azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-leadás, de még jelentősen nőtt is, és Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben. 

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására. Ehhez szerinte folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott. Ennek ellenére ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, csak e két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen - tette hozzá. Az államfő reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott. Hatékonyságnövelést sürgetett, például államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette. 

Szerinte az emberek is nagyratörő stratégia megalkotását várják el, 83 százalékuk ugyanis nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, így ők várhatóan a végrehajtásban is szövetségesek lesznek - mondta. A legnagyratörőbb célnak azt nevezte, hogy 2050-re 85 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás 1990-hez képest. Ezzel nemcsak számos ember korai halála lenne megelőzhető, de az egészségügy is "spórolna", egy megfelelő modernizációs fordulat pedig javítaná az ország versenyképességét - mutatott rá.