A brit kormány is tett azért, hogy dráguljanak az élelmiszerek
Drágább lesz a hal, a szalámi, a sajt, a joghurt, ha az Európai Unióból érkezik a szigetországba április 30 után – jelentette be a londoni kormány.
Drágább lesz a hal, a szalámi, a sajt, a joghurt, ha az Európai Unióból érkezik a szigetországba április 30 után – jelentette be a londoni kormány.
A tájékoztatási kötelezettség két hónapos lesz.
A kiskereskedelmi láncok nyitották meg hazánkban az első hipermarketet és az első benzinkúton üzemelő „mini közértet”. Nekik is köszönhetjük az online élelmiszer-vásárlás kényelmét, és hogy az önkiszolgáló kasszáknál nagyon gyorsan fizethetünk. A Magyarországon működő nemzetközi élelmiszer-kereskedőknél folyamatosak a fejlesztések és beruházások: karbantartják és felújítják üzleteiket az energiahatékony működést és fenntarthatóságot szem előtt tartva, újabb és újabb termékeket, szolgáltatásokat és programokat vezetnek be, hogy vásárlóiknak mindig a legjobbat tudják nyújtani.
Megnézték, mennyire tudna beszállni az Árfigyelő rendszerben zajló árversenybe egy magyar tulajdonú lánc, a CBA-hoz köthető Prima. Az 51 vizsgált termék közül mindössze 4 olyat találtak, ami itt volt a legolcsóbb, 30 termék viszont a Primában volt a legdrágább.
Azzal is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hogy kidobjuk a felesleges ételt, de ezt egyelőre rajtunk nem, csak a nekünk élelmiszert kínáló nagyobb kereskedőkön kérik számon, rajtuk viszont egyre szigorúbban. De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan tudják csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és hogy a mégis megmaradó, de még fogyasztható felesleg se a kukába, hanem a rászorulókhoz kerüljön? Játszós ruha, mázsálás, folyamatirányítás, okos algoritmusok, hozzáértő civilek és sok önkéntes munka a Tescónál.
Hipermarketek helyett diszkontokba terelődött át a kiskereskedelmi forgalom az infláció hatására – ezt tükrözi a Trade Magazin most kiadott bolti ranglistája.
Péntek este adták ki a rendeletet a kötelező bolti akciókról, aminek a címébe is beleírták az egyik kedvelt kormányzati varázsigét: háborús infláció. Aki nem akciózik be is zárhatják, de van mentesség is.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Lázár János a minap egy interjúban kelt ki hevesen a külföldi diszkontláncokkal szemben.
Tavaly december óta több mint 400 élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cég is megszűnt.
Kóstoláson jártunk az áruházláncnál, azt is megtudtuk, mit kell tenni, ha valaki a polcon szeretné látni a termékét.
A Nébih mindenkit óva int, hogy nem megbízható helyen vásároljon élelmiszereket.
Lehetetlen helyzetbe kergetnék a Tescót és társait, Pannonhalmán luxusszáló épül, de nem olyan, mint Mészáros Lőrinc legújabb szerzeménye. Újít a Magyar Posta, a Közgép pedig megint elvesztette közpénznyerő jellegét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Amellett, hogy a kormány a tervezett "multicsomaggal" a költségvetési bevételekre hajt, egy mozdulattal nagyjából megoldhatatlan helyzetbe is kényszerítené a régóta gyötört multiláncok egy részét. A nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis egyik-másikuknak 16-43 százalékkal kellene növelnie alkalmazottai számát.
Magyarországon az élelmiszerboltok árai az első negyedévben átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, Európában összesen 5 százalékos volt a növekedés – derül ki a Nielsen elemzéséből. Ugyanakkor a magyar mellett további tizenegy további piacon csökkent az élelmiszerek, háztartási vegyiáruk és kozmetikumok forgalma mennyiséget tekintve.
Az utóbbi években gyors egymásutánban több csokimanufaktúra is megjelent a piacon, így szinte a semmiből nőtt ki a kézműves szegmens a magyar csokoládépiacon. Az új vállalkozások piaci részesedése egyelőre szerény, sokat adnak viszont a minőségre és a technológiák átláthatóságára. Egyelőre a hazai piacot vették célba, de később a külföldiekre is rástartolnak.
A termék származási országa nagyjából az utolsó szempont, amire egy bevásárlásnál figyelünk. Ahogyan az se sokat számít, hogy a bolt magyar vagy külföldi tulajdonú-e. Eddig így volt. De eztán lesz jó hipermarket is, amely áraival és kínálatával persze ugyanúgy lenyomja a helyi kisboltot, mint a többiek – de legalább piros-fehér-zöld színekben teszi.
Csak a betonpillérek állnak, s köztük lassan derékig ér a gaz, tobzódik a parlagfű.
Értékben 3 százalékkal nőtt, mennyiségben viszont 2 százalékkal csökkent az élelmiszerkereskedelem forgalma Magyarországon a második negyedévben - közölte a Nielsen piackutató intézet kedden.
Másfél év után Magyarországon tavaly a negyedik negyedévben újra nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségben mért forgalma, 2 százalékkal több élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot adtak el a boltokban, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Nielsen piackutató vállalat pénteken.