Újra összeállítottuk bevásárlókosarunkat: ha valaminek változatlan az ára, az egyszerre fed el súlyos drágulást és olcsóbb szezonális termékeket. Az látszik, hogy az árstopolt és a valódi ár között egyre nagyobb a szakadék.
Hogyan takarékoskodtak, milyen praktikák bevetésével spóroltak a nagyszüleink, szüleink? Olvasóink történeteit várjuk.
Ezt jósolja Tim Benton, egy befolyásos brit agytröszt, a Chatham House környezetvédelmi programjának igazgatója, aki szerint a gabonaválság, amely Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt robbant ki, egy nagyobb globális trend része.
Júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Heiszler Gabriella szerint a sörnél már tapasztalható valamennyi visszaesés, és egyre kevesebb biotermék fogy.
Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
A kávé és a sajt drágult a legjobban.
A 140 termékcsoportból, amelyből a KSH összerakja az inflációs számot, 78-ban is 10 százalék fölötti volt a drágulás. Összegyűjtöttük, mi húzta igazán fel az inflációt, és mi volt az a néhány tétel, amelynek csökkent az ára.
Havi alapon 8 százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér és a rizs – ez a legszembetűnőbb tapasztalatunk az után, hogy újra végignéztük csaknem húsz, mindennapi élelmiszer árát a hazai láncoknál. Böngéssze át táblázatunkat és grafikonjainkat!
Ugyanannak az áruházláncnak ugyanazokat a termékeit összevetve az áruk többségénél még mindig az osztrák árak a magasabbak.
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
Belgiumot sem kerülik el a gazdasági válság hatásai. Tovább növekszik a szakadék a gazdagok és szegények között, amire a politika szereplői is reagálnak. A családok költségei folyamatosan emelkednek – eközben pedig ki-ki keresi a megoldást a helyzet orvoslására.
A miniszterelnök szerint a kormány a családokat védi a háború okozta drágulástól. A hatásokról nem esett szó.
Az intézkedés hivatalosan május 1-ig van érvényben.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta átlagosan több mint 30 százalékkal drágultak az ipari termékek.
Európa jelentős része azon gondolkozik, hogyan lehet leválni az orosz energiafüggésről, de a kontinens sorsát és az orosz kapcsolatokat a francia elnökválasztás is alapjaiban meghatározza. Magyarországon eközben várjuk, mit jelent be a kormány a gazdasági problémák megoldásáról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az orosz–ukrán háború egyik legsúlyosabb következményeként akár 37 százalékkal is nőhetnek az élelmiszerárak, ami a világ szegényebb helyein éhezést, de a jómódúbb országokban is durva drágulást jelentene – mondta a Világbank elnöke.
