Kivártak a vásárlók a magas árak miatt, őrület jöhet húsvét előtt a boltokban
Akciókkal is próbálják növelni a forgalmat az áruházláncok.
Akciókkal is próbálják növelni a forgalmat az áruházláncok.
Több tényező együtt dönti el, hogy mennyit fizetünk a húsvéti ünnepen fogyasztott füstölt húsárukért a boltban. A miniszterelnök európai manőverei áttételesen felelnek azért, hogy épp hány forintot kérnek egy euróért, az euró-forint árfolyam pedig akkor is hat a sertéshús-piacra, ha a magyar húsgyártó a magyar disznótenyésztőtől veszi meg a sonkára valót.
A kormány azt ígérte, akkor vezetik ki az árstopokat, amikor az infláció érezhetően nem csökken. Ez pedig még messze van: elemzők szerint még júniusban is 20 százalék felett lehet az infláció.
Mi jó ideje írjuk össze az árakat az élelmiszerboltokban, de az infláció csak nem szorult vissza. Bezzeg ha a versenyhatóság teszi!
Az alapanyagok drágulása csak az egyik tényező, ami az inflációt befolyásolja.
Az infláció és az élelmiszerek drágulása már lassulni kezdett, de még mindig olyan extrémen nagy, hogy a kormány nem engedi meg magának az árstopok kivezetését. A kormányinfón elhangzottak alapján valószínű, hogy még néhány hónapig maradnak a rögzített árak.
Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének statisztikája szerint a cukor ára 6,9 százalékot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legnagyobb szintjét.
A most olcsóbbá váló termékek adják az áruházlánc trappistasajt-forgalmának háromnegyedét.
Vajárcsökkenés után hagymaárrobbanás előtt jártuk be a hazai élelmiszerüzleteket, ahol úgy tapasztaltuk: ha az infláció letörésére várunk, érdemesebb a piaci folyamatokat figyelni, mint a kormány intézkedéseit.
Bizonyos termékekből csaknem kétszer, akár két és félszer annyit vásároltunk, amióta a kormány kihirdette az árstopot.
Van egy rossz hírünk: nagy esély van rá, hogy nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek. Vagy ha igen, akkor sem akkora mértékben, mint amennyivel az elmúlt időszakban drágultak. Az élelmiszerpiacon egyelőre annyira bizonytalan a helyzet, hogy biztosat nemhogy fél-egy évre, de pár hónapra sem mer senki mondani.
Elsősorban a tejtermékek között vizsgálódnak.
A konkurens cég hétfőn csökkentette az árait, ők sem vártak sokáig.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek hatvan százalékának romlott az elmúlt időben az életszínvonala.
Hol van már a tavalyi forgalom, vagy akár a karácsonyi roham az élelmiszerüzletekben? Januári bolti körképünk csak egy dologban hasonlít az elmúlt éviekre: az árak növekedése továbbra sem állt meg.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Tavaly óta negyedére csökkent a különbség a magyar és az olasz árak között lidls bevásárlások alapján.
Satuba kerültek az agrárvállalkozók, mert kiszorulhatnak a boltok polcairól, miközben az uniós pénzesőből éppen gigafejlesztésekre készülnek, amihez viszont sok pénz kell.