Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
Az élelmiszeripari és vendéglátós vállalkozások elmentek a falig: ha a folyamatosan növekvő költségeiket teljesen áthárítanák a vevőikre, eltűnne a kereslet. Újabb áremelések nélkül azonban tömeges csődök jöhetnek.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Ez egy háztartásnak 210 fontos – százezer forintos – pluszkiadást jelent.
Változatlanul hódít a zselés szaloncukor a magyarok körében, pedig izgalmas új ízekkel is találkozhatnak a boltokban.
Néhány héten belül pályázat indul a kistelepülések boltjainak támogatására. Összesen 8 milliárd forintot különít el rá a kormány.
Senki nem csodálkozik ma már azon, ha elfogy egy boltból valamelyik árstopolt termék, az élelmiszer-infláció is sokkal nagyobb, mint az árrögzítés elején volt, a benzin árát pedig úgy tudták csak letörni, hogy sokszor az ellátásbiztonság miatt izgulhattak az autósok. Most újabb árstopokat ígér a kormány.
Egy kutatás jutott erre az eredményre, amiből az is kiderült, hogy a fővárosiak és a diplomások közel ötöde 25 ezer forinttal is többet költ egy hónapban élelmiszerre, ezzel párhuzamosan egyre többen keresik az akciókat és az olcsóbb termékeket.
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.
A rezsiemelés megtette a hatását, elképesztő módon megugrottak az energiaárak, az élelmiszerek ára pedig úgy száguld, mint utoljára a Bokros-csomag idején.
A hvg.hu gazdasági podcastja következő adásában szakértőkkel vitatjuk meg, mi vár majd minket a boltokban az év végén, mi jön 2023-ban, és mikorra várható legalább kis enyhülés.
A török elnök szerint jövőre megkezdődik az infláció mérséklődése. Erdogan számára ez különösen fontos, mert 2023-ban választások lesznek.
Leeshet az állunk az élelmiszerüzletekben a tojás vagy a kenyér előtt, de vajat sem találunk már 400 forintnál olcsóbban, a rizs meg a tészta ára pedig az egekben – szeptemberi bolti körünkben csupán egyetlen terméket találtunk, ami olcsóbb lett az előző hónaphoz képest, igaz, annak az ára meg épp akkor ugrott egy nagyot.
Az agrárközgazdász szerint több tényező is fűtötte az inflációt.
Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága az Ukrajna és az EU közötti infrastruktúráról tartott vitát, ahol kiderült, milyen fontosak az apró infrastrukturális és vámszabályok. A vasúti vágányok szélessége, a vámhatárokon felállított mérlegek mennyisége vagy az állategészségügyi szabályok ugyanis meghatározók lehetnek abban, mennyi élelmiszer és egyéb ukrán termék kerül az európai és a világpiacra - és milyen áron.
Ötödik hónapja csökken az élelmiszerek ára a világban az ENSZ szerint. Augusztusban 1,9 százalékkal volt alacsonyabb az átfogó árindex, mint egy hónappal előtte. A tavalyi áraknál azonban így is drágább szinte minden.
Bár néhány termék ára szinte sokkolóan emelkedett, félő, hogy nincs még vége a drágulásnak, sőt könnyen lehet, hogy jövőre is megmarad a két számjegyű infláció.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
Van olyan termék is, aminek 120 százalékkal ugrott fel az ára tavaly óta.
