#építőipar



Mesés profitokért kezdi a kormány az építőanyag-gyártás erőltetett magyarosítását

Ezermilliárd forintnyi vagyon is gazdát cserélhet az építőanyag-ipar átalakításával. A miniszterelnök családja is ebben az igazán jövedelmező ágazatban érdekelt, de annak döntő többsége külföldieké. Bányáik könnyű prédának tűnnek, ám az építőelem-gyártó cégek einstandolásával be lehet fürödni.








Az építőipar növekszik a leggyorsabban, mégsem örülhetünk?

Nyakunkon a vállalati év vége, az üzleti eredmények, a megtérülési mutatók zavart számolgatása, az excel-táblák tologatása és az ezzel együtt járó kellemetlen felismerés, hogy a kitűzött célokat idén sem értük el. De mi lehet a probléma, ami miatt évről évre semmi sem változik, ha az éves eredményeket összegezzük? Ha már megtörtént a felismerés, hogy valami nem jól működik, itt az idő, hogy szembenézzünk a cégirányítás valós problémáival és feltegyük a kérdést: megfelelően vezetjük-e a vállalatot és haladunk-e a piac diktálta trendekkel?

EFAFLEX Hungária Kft.




Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.