Amíg nem robotok építik a házakat, addig megoldás az előregyártás
Az építőiparban nagy a munkaerőhiány, a robotok pedig még nem bírják a strapát.
Az építőiparban nagy a munkaerőhiány, a robotok pedig még nem bírják a strapát.
A szakszövetség szerint az átmeneti vagy tartós foglalkoztatás a menekültek számára is esély a normális életre.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Visszahozta a magyar építőipar 2021-ben azt, amit a válság mélypontján elvesztett: 13,3 százalékkal nőtt az éves termelés 2020-hoz képest, a december különösen jól sikerült. Az új szerződések száma azonban minimálisan tudott csak nőni.
Egy szakembernek több olyan helyre kell kiszállnia, ahol más, rossz minőségű munkáját kell kijavítania.
A piac mérete meghaladta a 4200 milliárd forintot.
Sikerrel zárta 2021-et a ZÁÉV, sikerrel nyitja 2022-t is.
Az Európai Unióban az éves bázist nézve a magyar építőipari termelés nőtt a legnagyobb mértékben októberben.
Nemcsak a tavalyi válságos időszakhoz képest, hanem az idén szeptemberivel összehasonlítva is nőtt az építőipar teljesítménye októberben.
A tehénböfögés és az erdőirtás mérséklése kevés lesz az új klímacélok eléréséhez, az építőipar működését is sürgősen újra kellene gondolni. Ehhez nemcsak a „beépített emisszió” fogalmával kell megismerkedni, de szükség lehet a kenderbetonra és a gombafonaltéglára is.
Ha veszélybe kerül a nemzetgazdaság, az állam beavatkozhat az építőipar nyersanyagkitermelési folyamataiba, akár már 5 százalékos árnövekedésnél is.
14 éves rekordra nőtt az infláció idén novemberben, abban a hónapban, amikor a kormány az üzemanyagár maximalizálásával próbálta fékezni az árakat. De nem volt ez teljesen egyedi próbálkozás: az elmúlt hónapokban-években több olyan terméket is láthattunk, amelynek az árát megpróbálta a kormány befolyásolni, akár az adókulcsa változtatásával, állami támogatással, akár felső érték rögzítésével vagy egyenesen hatósági ár bevezetésével. Érdemes átnézni, hogyan alakultak ezeknek az árai.
Több termék 10-20 százalékkal kerül majd többe jövőre.
A minőség és az innováció segíti a magyar cégek fennmaradását az alapanyagárak drasztikus növekedése idején is. Két olyan hazai, az építőiparban tevékenykedő és a könnyűszerkezetes acélcsarnokokat gyártó Swedsteel-Metecno Kft.-vel szoros együttműködésben álló vállalatot néztünk meg közelebbről, amelyek úrrá tudtak lenni a 2020-as és a 2021-es év nehézségein.
Áruhiányra nem kell számítani, de arra viszont igen, hogy minden építkezés átlagosan tíz százalékkal drágább lesz.
Az építőipar szeptemberi termelése 14,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, igaz, tavaly olyankor még nem jött ki teljesen a szektor a válságból. Az árak növekedése is két számjegyű volt egy év alatt.
Budapesten jelentősen nőtt az átadott lakások száma, az ország összes többi részén csökkent. Ezzel együtt az új családi házak száma visszaesett, a lakóépületekben épült lakásoké nőtt. A kiadott építési engedélyek a jövőre fordított trendet vetítenek előre: visszaesés Budapesten, növekedés mindenhol máshol.
40 nemzetközi cement- és betongyár összeállított egy tervet, hogy miként lehetne az egyik legszennyezőbb ágazatot kibocsátásmentessé tenni.
Hiába jött ki az építőiparunk a válságból tavaly novemberre, azóta még nem nagyon tudott erősödni, a most kiadott augusztusi KSH-adat csak az egy évvel korábbihoz képest mutat jókora növekedést, a többi idei számhoz képest nem jó a teljesítmény. Az új szerződések számában viszont már látszik, hogy főleg az állami szereplők sokkal bátrabban mernek belevágni építkezésekbe, mint tavaly.
Az MVM szerint folyamatos az egyeztetés az egykori Óbudai Gázgyár kármentesítéséről, de a Graphisoft Park vezetője azt mondta erről a Világgazdaságnak, örülnének, ha tényleg így lenne.